A BOCUSE D’OR nem olcsó mulatság, sőt, a Bocuse d’Or nagyon-nagyon költséges mulatság. A magyar csapat vezetője erről is beszélt, de kevés figyelmet kapott, pedig jobban érini a lényeget, mint az a vita, amely a Bocuse d’Or kapcsán Magyarországon gerjesztődött. Az USA Bocuse d’Or előkészületeit nézve elegendő csak a honlapjukra tekinteni ahhoz, hogy érezzük, itt valami nagyon más, mint hazánkban. Nagyon-nagyon más!

A Norvégiában megrendezett versenyen hazánk nem került be a 2009. január 27-29 között (Eurexpo, Lyon) megrendezésre kerülő világ-döntőbe.

 

FELTEHETŐLEG egyetlen kieső csapat, és a csapat szurkolótábora sem örült ennek, ahogy – gondolom – a nagyságrendekkel több pénzt a versenyre áldozó oroszok sem, vagy az igazán impozáns gasztronómia örökséggel bíró olaszok sem. Az a néhány ezer ember, akit országonként ez a verseny mélyebben érdekelt, bizony egyáltalán nem örülhetett annak, ha csapata nem jutott be a döntőbe. 

A különböző országok cégei és hivatalos intézményei különböző lehetőséget láttak, látnak ebben a versenyben. Vannak országok, mint Észtország, ahol nagyon komoly lehetőséget láttak a Bocuse d’Or verseny országimázs építő hatásában és állami szinten is sokat áldoztak rá. Lehet, hogy nincs összefüggés, de az észt szakácsok képviselői bejutottak a döntőbe, ahogy Skandinávia országai is, melyek meglehetősen túlreprezentáltak, különösen ahhoz képest, amit sztereotípiáink alapján dondolunk, vagy vélünk róluk. 

A tények röviden

a) Azok az európai országok, melyek a döntőbe nem jutottak be

1. Olaszország
2. Oroszország
3. Belgium
4. Horvátország
5. Málta 
6. Lengyelország
7. Magyarország

b) Azok az európai országok, melyek a döntőbe bejutottak:

1. Franciaország………….(2007-ben 1. helyezés)
2. Dánia……………………..(2007-ben 2. helyezés)
3. Svájc………………………(2007-ben 3. helyezés)
4. Spanyolország
5. Egyesült Királyság 
6. Csehország
7. Hollandia
8. Luxemburg
9. Észtország
10. Norvégia
11. Izland
12. Svédország
13. Finnország 

c) A döntőbe bejutott Európán kívüli országok:

1. Ausztrália
2. Brazília
3. Kanada
4. Japán
5. Malájzia
6. Mexico
7. Szingapur
8. Dél-Afrika
9. Dél-Korea
10. Egyesült Államok
11. Uruguay

Például az amerikaiak…

Az amerikai csapat elnöke egy igazán jól ismer személy, az egyetlen amerikai születésű hat Michelin-csillagos (Per Se, The French Laundry) séf, Thomas Keller. A tiszteletbeli elnök ugyancsak egy Michelin-csillagos séf, a hazánkban még kevésbé ismert Daniel Boulud. Őket személyesen Paul Bocuse kérte fel a tisztségek vállalására. Mellettük az ismerősen csengő nevű Jérôme Bocuse, Paul Bocuse fia is ott van.

Az amerikai csapat  tanácsadó testületben olyan neveket találunk, mint:

• Wolfgang Puck
• Charlie Trotter
• Jean-Georges Vongerichten
• Nobu Matsuhisha

Nem csak a 28 tagot számláló testület kiválasztását nem bízták a véletlenre. Mr.Keller és Mr.Boulud gyakorlatias emberek, amerikaiak, és tudták, hogy az ő nevük, tudásuk és szakértelmük és a nagy neveket felvonultató „Advisory Board” még édeskevés bármi sikerhez, mert a sikerhez több kell. Sokkal több! Ezért létrehoztak egy non-profit szervezetet, majd hamarjában összeszedtek több, mint 400.000 dollárt. Forintban számolva ez több, mint 70 millió, amiről Mr.Keller és Mr. Boulud egyáltalán nem gondolták, hogy sok lenne ehhez a versenyhez. 

Thomas Kellerék megjegyzik, hogy az európai csapatok költségvetése gyakran meghaladja az 1.000.000 dollárt.

(Gondolom most akadnak, akik azt latolgatják, hogy ezek után miféle milliók röpködhettek a magyar csapat házatáján. Hát, ez az! Amíg Észtország felismerte, hogy van ebben lehetőség, addig hazánkban csupán egy-két személy látta a versenyben a fantáziát. Az ország hivatalos képviselői és a cégek még nem. Ők azonban akkor kapnak rá a Bocuse d’Or ízére, ha a TV is foglalkozik vele. A TV viszont csak akkor foglalkozik vele igazán, ha pénzt is lát benne. Ezzel pedig újra kilyukadtunk a pénznél, ami, ha nem is elégséges, de mindenképpen szükséges feltétel, akárcsak a világbéke.)

Én a magam részéről leginkább arra vagyok kiváncsi, hogy 2009. január 27-29. között, a lyoni döntőn az amerikai csapat mire lesz képes ennyi nagy névvel, és 400.000 dollárral a háta mögött. 

Csíki Sándor♣

Lásd még a „Bocuse d’Or 2008″ című cikket itt.