Az én Bazinom

Szerző: | 2009/06/12 | Ambrus Lajos írásai

AKÁR A GYEREKKOR örökkön megújuló széljárása, akként csapdosta a fülemet anno egy bűvös szó. Bazin. Sűrűn mondogatták ezt: Bazin – így. Bazin – amúgy. Vannak dolgok, amit egy mihaszna gyermek is sajnálatosan nehezen tud felfogni – ez az én Bazinom is az efféle misztikus szavak közé tartozik. Pedig mi sem természetesebb, ha a rég elhagyott szülővárosát is akkor és oly áhítattal emlegeti az ember, ahogy talán nem is annyira kéne. Pláne, mikor öreganyám a szokásos patetikus felsóhajtásai mellé mindig odabiggyesztette a németül kezdődő mondatot is: „Ó, Bazin! Aba’ örökre elveszett”.

image005

(tovább…)

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.