KÁDÁR ÉTKEZDE (2015) – 2015-ben, amikor ez az étteremkritika íródott, a Klauzál tér 9. szám alatt még működött a „Kádár étkezde”. Sokak fájdalmára, mára eltűnt, bezárt. A hely emléke azonban ma is él! A kritika megjelenése óta nyolc esztendő telt el. Az étkezdéről, kifőzdéről 2015-ben „Kádártól – Orbánig” alcímmel jelent meg étteremkritikám. Nyolc esztendő elteltével, úgy döntöttem, hogy az akkoriban megjelent sok tucatnyi kritikám közül, közreadok néhányat.
Kádár Étkezde – Kádártól – Orbánig (2015)
1957-ben két Kádár is kezdett Budapesten. Az egyik a Klauzál téren, az ottani csarnok bejáratától jobbra, egy vasredőnyös, szerény kinézetű, az 56’-ban államosított Akácfa utcai Kispipáért cserébe kapott helyiségben, a másik a Kossuth téren. A Kádár úr üzletében főtt krumplileves után még Kádár elvtárs is megnyalta a szája szélét.
A helyet zsidó étteremnek is mondják, ha másért nem, hát azért, mert a hajdani gettó területén áll. Zsidó, de legalább annyira, vagy még inkább magyar is, zsidó-magyar, miközben semmiképpen nem egy ’restauráció’, ahogy Krúdy mondaná, hanem egy, a sóletes szombatot követő vasárnap kivételével minden nap délidőben nyitva tartó étkezde. Az elmúlt negyed évszázadban Orbán Sándor a tulajdonos, s két-három éve még szakács is, ám az étkezde stílusa az elmúlt közel hatvan évben alig változott, miközben a hely a szocialistából újra kapitalistává lett Budapest egyik ikonja lett. Pedig, legyünk ezúttal is őszinték és tárgyilagosak, sem a környezet, sem a konyha, sem az árak, sem a tapadós műanyaggal borított, piros kockás asztalterítő nem látszik indokolni mindezt. S, miközben analitikus vizsgálódásunk semmiféle jól méricskélhető kapaszkodót nem talál a magyarázathoz, világosan érezzük, hogy kell lennie valaminek, ami ennek a 70’-es, 80’-as éveket idéző szocreál kifőzdének a vonzerejét adja. Megpróbáltunk rájönni.
A portál kopott, a fal éleiről több helyütt is leverődött a vakolat. A kirakatüvegen elismeréseket igazoló, napszítta, fakó matricák. A bejáratot lezáró műanyag szalagokat félretolva, balra, a pénztárgép mögött tornyosul Orbán úr fehér köpenyes, higgadt alakja. A meszelt falakon a törzsvendégek fotói, egy dedikált, a Sydney olimpiának emléket állító piros-fehér-zöld zászló. Katika, a pincérnő perdül elénk mosolyogva. Asztalra teszi az egylapos választékot (étlapnak nem mondanánk), rajta kék golyóstollal kihúzva a már elfogyott ételek.
Húslevest, gyümölcslevest, rakott kelkáposztát, rántott pecsenyekacsa májat rendelünk. A felszolgálás gyors, mosolygós, barátságos. A gyümölcsleves az iskolás időket, üzemi konyhákat idézi. A húsleves meleg, nem különösebben kiemelkedő. A négytojásos cérnametélt közepes. Elmélyülten kanalazzuk leveseinket, s közben megütik fülünket Orbán úr szavai, amint a csendes pénztárgépnél fizető nagy hasú vendéggel beszélget: „ha kevésnek találja az adagot, szóljon a lányoknak és kérjen még”. De ritkán hallható, szép szavak! A rakott kelkáposzta méretes adag, jól fűszerezve, kevés kelkáposztalevéllel, sok tejföllel, puha, nagyra dagadt, kevéssé ízletes rizsszemekkel. A pecsenyekacsa mája is finom alapanyag, s nem is drága, mégis indokolatlanul ritkán találkozhatni vele. A jól készített, egyszerű rántott májhoz petrezselymes újburgonyát és szépen pergő, hófehér rizst tálalnak, kellő arányban. Jól érthető alapanyagok és ízek, tisztességesen elkészítve. Desszertnek aranygaluskát rendelünk. A tészta különösen ízletes, jó textúrájú, ám a sodó elmarad tőle. Az ebédhez, az asztalra tett két műanyag szifonból töltünk magunknak szódavizet, és a nagyon jó málnaszörpöt is megkóstoljuk.
Összegzés
A Kádár Étkezde a történetével, szellemiségével, a tulajdonos Orbán úrral, a negyven éve itt felszolgáló Katikával, és a többiekkel lesz az, ami – legenda. Az ebéd valójában közepes, vagy erős közepes, ám a hely oly’ mértékben stílus-azonos, komplex és autentikus, hogy mindez elveszíti valódi jelentőségét. A Kádár Étkezde az egyszerűséget is kedvelő olvasónak ajánlott, hangulatos, múltidéző intézmény. 5/10 pont
(Az étkezde 2020 tavaszán zárt be. Ezzel egyidejűleg, híre kelt, hogy eladó. 2022-ben azt lehetett olvasni, hogy talán mégis kinyit.)
Csíki Sándor♣
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!