REPCEVAJ – vaj repceolajból a margarin előtt

MARGARIN & REPCEVAJ (1854) – Eléggé közismert, hogy a margarint Hippolyte Mège Mouriès fejlesztette ki a 19. századi Franciaországban, a francia-porosz háború idején. A margarint kezdetben olcsó faggyúból készítette. Az eljárást 1869-ben szabadalmaztatta, majd 1871-ben eladta a holland Anton Jurgens Margarinefabrieken cégnek (amely később majd beolvad Unilever cégbe). A hadiipari fejlesztéskén  született margarin 1872-ben került kereskedelmi forgalomba.

Ezt jómagam is így tudtam eddig, azonban – más témában kutatva – véletlenül az utamba került egy újsághír a Vasárnapi Ujságból (1854/9.). A lap valójában egy „margarinról” ír, de a margarin szót – természetesen – nem használja, már csak azért sem, mert a szó (margarine, pontosabban: oleomagarine) akkoriban még nem létezett, csak évekkel később kezd ismert lenni.

A szóról még csak annyit, hogy egy másik francia, bizonyos Michel Eugene Chevreul 1813-ban fedezte fel azt a zsírsavat, amelyet csillogó, gyöngyszerű lerakódásai miatt a görög „margarites” (gyöngyház) szótól megihletődve, margarique-nak (margarik-sav) nevezett el. Ez a zsírsav és elnevezése pedig a margarin szókialakulására is hatott.

 

„Vaj repczeolajból” – Vasárnapi Újság 1854

„Vaj repczeolajból. Egy külföldi vegyész (chemikus) nem rég felfedezé, mint lehessen friss repczeolajból vajat készíteni, még pedig ollyat, melly az ételek- és süteményeknél az irosvajat teljesen pótolja. A tisztított olajhoz némi vöröshagyma és sóvegyületet adott s ez által olly zsiradékot nyert, mellyet vaj gyanánt kenyérrel lehetett enni s mindennemű főzelék és süteményhez igen szapora zsir gyanánt használni. Hús, halak tojás- és tésztás étkek sütéséhez a rendes vajmennyiségnek egy harmada is elég a repczevajból sőt azt irják, hogy az ezen uj zsiradékkal sült sütemények jobb iznek s ajánlatosabb kinézésök is van. Németországon vizsgálat alá vették számos szakácsok, czukrászok, pékek stb. s mind a legjobb sikerűnek tapasztalták. Lipcsében már nagyban űzik ez új zsiradék gyártását. Fontja nem kerül többe 18 krajczárnál. Már Bécsben is várják, hogy akadjon vállalkozója s a kisebb gazdasszonyok már előre örülnek, hogy a majorosok s vajárus asszonyok drágasságától s rátartiságától megmenekülnek. Igy segíti a tudomány leemelni a szegénység vállairól a terheket s gondokat.”

• Köszönöm, ha elolvastátok! Látogassátok meg a blogot máskor is! Ha tetszett, lájkoljatok!
• Egyébként más témákban is érdemes a blogon kutakodni. A profik is használják és igazuk van. Ettől profik! A facebook oldalamon is nagyon sok kép található és az instagramon is!