A NYUGATI VEGETÁRIÁNUS – magányossága

A VEGETÁRIÁNUSOK – „A vegetáriánusok, kik tudniillik húst sohasem, csak zöldségfélét, de azt is zsirtalan esznek, társulatot alapítottak, hogy eszméiket az emberiség körében elterjeszszék. Abból indultak ki, hogy minden rossz, minden gonosz, a mi az emberekkel történik, onnan származik, mert húsevők; lám az álla­tok közt is azok a vérengzők, melyek hússal élnek. Ha az egész emberiség zöldséggel fog élni, nem lesz több rossz

szenvedély, rossz em­ber, háború.” (Irányi Dezső: A vegetáriánusok, 1891)

„Az öreg Fritz” (der Alte Fritz) igen olvasott, felvilágosult, köszvényes és mogorva uralkodó volt. Az sem biztos, hogy teljesen normális, bár ez a felvetés közhely azoknál, akiket az utókor a „Nagy” jelzővel tisztelt meg. A király, mint minden felvilágosult abszolutista, rajongott a francia „cuccok” iránt, miként a „művelt Európa” is rajongott mindenért, ami francia. A francia szakácstól a francia szexig, hogy csak az „sz” betű cím szavai közül említsünk kettőt. Frigyes rajongásának egyik alanya Voltaire, aki hosszas vonakodás és fáradságot nem sajnáló alkudozás után, de végül mégis elfogadta a szállásul felajánlott paloták lakrészeit és a busás, húszezer frankra rúgó költségtérítést. Nagy Frigyes porosz király és Voltaire személyes kapcsolata – a rajongás természetes életciklusa szerint – elhidegüléssel ért véget. Voltaire mázlija, hogy ez az „elhidegülés” nem volt annyira valóságos, mint a svéd királynő, Krisztina szolgálatában meghűlt, majd tüdőgyulladásban elhunyt Descartes esetében – aki egyébként vegetáriánus volt, bár ez a témánkat illetően mindegy.

A porosz király és a francia filozófus közti kapcsolat megromlásában leginkább Voltaire indiszkréciója játszhatott szerepet. Kifecsegte ugyanis, hogy nem csupán a szellemes társalgás, de a király írásműveinek csiszolgatása is a feladatai közé tartozik. Ez volt az a csepp a pohárban, amely véget vetett Voltaire potsdami és berlini éveinek. A király és a filozófus közti levelezés azonban még annak ellenére is folytatódott, hogy a munkáltatójáról Voltaire közzétette „A porosz király magánélete” című, Frigyes homoszexualitásán is élcelődő írását.

S, hogy az írás gasztronómiai karakterét erősítsük, szót kell ejtenünk a porosz király szolgálatában álló francia szakács, André Noël töltött káposzta variációjáról. A berlini „Hofküchenmeister” „Bombe de Sardanapale” nevű étele ugyanis olyannyira elnyerte Frigyes tetszését, hogy még egy episztolát is írt hozzá, amelyben a főszakácsot egyenesen Newtonhoz hasonlítja. A királyhoz kötődő gasztronómiai vonatkozásokat sorolva, Frigyes nélkül a „pommes Parmatier”, és az összes többi, a porosz hadifogságot megjárt Antoine-Augustin Parmentier nevét viselő francia étel sem szerepelne az étlapokon. Nagy Frigyes azonban, nem csak a francia burgonyatermesztésre és a 18. század hetvenes éveitől sütött erdélyi pityókás kenyér születésére volt hatással, de a német filozófiatörténetre is.

Történhetett mindez azért, mert az egyetemi posztokra is bárkit jelölhetett. Az egyik jelöltje, történetesen egy königsbergi bőrműves mindenevő fia, Immanuel Kant volt. Kant fizikát és matematikát tanított a königsbergi (ma: Kalinyingrád, Oroszország) egyetemen. Egy olyan „páratlanul jellegtelen” vidéken, amely, Frigyes szavai élve: „Inkább alkalmas medvék idomítására, mint tudományos oktatásra.” Ez persze, efféle viccelődő királyi túlzás lehetett, hiszen Königsberg híres volt, ha másért nem is, de a Prégel folyót akkoriban átszelő hét híd matematikai problémája miatt. A königsbergi hidak problémájának felvetői azok a porosz polgárok voltak, akik – párjukkal kart karba öltve – szerettek volna úgy átsétálni a hídakon, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át és a séte végén visszatérjenek a kiindulóponthoz. A problémát végül Leonhard Euler svájci matematikus oldotta meg, bebizonyítván, hogy az olyannyira vágyott königsbergi séta kivitelezhetetlen.

A városból csak ritkán kimozduló Kant annak ellenére lett híres, hogy olyan „niederpreußisch” dialektusban beszélt, amelyet a hallgatósága alig értett. S, ha mindez még nem lett volna elég: unalmas előadó volt. Ennek ellenére, a gondolatai, a Tiszta ész kritikája (Kritik der reinen Vernunft) című munkája olyan nagy elmékre gyakorolt közvetlen hatást, mint Fichte, Schelling és Hegel. Híressé vált tisztelői közé tartozott Nagy Frigyes kamarásának fia, a környezetvédelmet „feltaláló”, a fenntartható fejlődés eszméjét és a Gaia-elméletet is megalapozó és ezzel a modern vegán/vegetáriánus eszméknek is muníciót adó Alexander von Humbold is.

Kant meggyőződése szerint a világ a „hol, mikor, mi és hogyan” kérdésekre adott válaszokkal prímán definiálható. Érdemes észrevennünk, hogy az iménti négy kérdés, valójában egy ötödikkel lesz csak teljes. Azzal, amelyet Kant túl macerásnak tartott, ezért messze elkerülte. Ez a hiányzó ötödik kérdés pedig, a „miért?” Miért magányos a nyugati vegetáriánus?

Az interneten számosan írtak vegán/vegetáriánus életük magányosságáról. S, mielőtt még azt hinnénk, hogy a vegetáriánusok – jellemzően nyugati – magányossága éppúgy a 21. század idegbeteg zizegésének terméke, mint az angolszász kultúrkör szülte Gender-, Woke-, MeeToo-, BLM-, Cancel Culture mozgalom, meg az összes többi, idézzünk a Magyar Polgár című kolozsvári lap 1874-ben megjelent írásából:

„Miután a ve­getáriánus nemcsak a husevéstől búcsúzik el, ha­nem oly életrendet folytat, mely minden mester­séges izgatószerrel és ülésformával végleg szakit, a vegetáriánus bizonyos tekintetben számkivetésbe  vándorol, s ezen önkénytes számkivetés csak azáltal válik reá türhetővé, ha maga körül egy uj társaságot talál, mely hasonló szokásoknak hódol.”

• A magányos, számkivetésbe vándorolt vegetáriánus pedig társakat keres.
  Ezért is válhat belőle elszánt hittérítő, ahogy napjaink (és minden kor) mozgalmainak híveiből is.

A vegetáriánus életmód az orvosi szakma figyelmét is hamar felkeltette. Dubay Miklós (Orvosi Hetilap, 1888) a vegetáriánius étrendet különösen „idegbeteg egyéneknél” alkalmazta feltűnően jó sikerrel:

„a nem túlzásba vitt vegetáriánus étrend a vele szorosan egybefüggő természetes életmóddal főleg a »civilisation raffinée« étrendje és életmódja következtében beteggé lett idegbeteg egyéneknél nemcsak tényleges jogosultsággal bir, de feltűnő jó sikerrel alkalmazandó is. Mindazáltal tartozom az igazságnak bevallani, hogy mint minden­ben, úgy itt is egyedül az individualizálás adhatja meg úgy az ét­rend, mint az életmód megállapításánál a megfelelő irányt. Oly betegeknek tehát, kik hiányos táplálkozás vagy általános erőtlenség, kimerülés stb. miatt lettek idegbetegekké, minden tar­tózkodás nélkül szoktam a napjainkban »erősítő étrend« név alatt ismert diaetát a maga húsételeivel, boraival, fűszereivel stb. ren­delni,”

A hosszú időn át gúnyolt életmód és mozgalom a 19. század végére lesz „világhódító jelentékeny dolog”.

„A vegetáriánusoké a jövő, mert mi sokkal túléljük önöket. Különben is ma már körülbelül minden kulturember vegetáriánus. Itt van különben nálam a statisztikai mappa, mely feltünteti, hol mennyire vagyunk elterjedve. Minél vörösebb a straffirozás, annál nagyobb a vegetáriánus százalék. Évenként tíz-húsz millió ember tér meg a bestialitásból. Koronás főket is számítunk már magunk közé. Nem adok neki három évet és mienk a többség. Én egyben a szeszes italok kiirtásán fáradozó egyesületnek is hive vagyok. Ha ezt a czélt a vegetarianizmussal egyesítenem sikerül, nem éltem hiába!

Valóban sohasem hittem volna, hogy a vegetáriánizmus ilyen világhódító jelentékeny dolog. Mindamellett nyugodtan fogyasztottam el beafemet s nem irigyeltem a némettől a pornádéval bekent, fonnyadt retkeket. Ami azonban a német rendszereinek gazdasági oldalát illeti, az csakugyan szöget ütött a fejembe. Teringettét! – egy ember, aki mezítláb, kalap nélkül és alsó ruhában jár, aki nem eszik, nem iszik és nem veszekszik – az sokat takaríthat meg a czipész-, kalapos-, szabó- és vendéglős-számlán, meg fenyitő járásbirósági fájdalom dijakon. Mégis okos ez a német!”  (Kozma Andor, Nemzet, 1898)

 

Appendix

„Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt.” (A Prédikátor Könyve, 1.9)

• Köszönöm, ha elolvastátok! Látogassátok meg a blogot máskor is! Ha tetszett, lájkoljatok!
• Egyébként más témákban is érdemes a blogon kutakodni. A profik is használják és igazuk van. Ettől profik! A facebook oldalamon is nagyon sok kép található és az instagramon is!
• Kövessetek!