A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – Az előzetesen vártnak megfelelően, a Monarchia 19. század végi sörgyártásának statisztikái Csehország és Ausztria egyértelmű dominanciáját mutatják. A századfordulón, az akkor már negyvenötmilliós lakosságú Monarchiában világviszonylatban is kimagasló mennyiségű, 2,13 milliárd liter sört főztek, ami 47 liter/fő/év termelésnek felel meg. A Monarchia sörtermelésének csupán 7 százaléka
jutott a lakosság 42 százalékát adó magyar korona országaira, míg a sörfőzés 93 százaléka a mai Ausztria, Csehország és Szlovénia területén, valamint Lengyelországnak a Monarchiához tartozó részén folyt. Ezeken a területeken, 1899-ben közel 1,98 milliárd liter sör készült. A sörtermelés és fogyasztás mértékét akár még meglepőnek is tarthatnánk, hiszen a sör egyes összehasonlításokban korántsem számít kiugróan olcsónak. Ezt támasztja alá, hogy amíg az utolsó békeévben (1914) a sörnemzetnek számító Csehországban 10 fillérbe került 1 kg krumpli, 30 fillérbe 1 kg kenyér, addig Svejk szülőföldjén 36 fillért kellett adni egy liter átlagos sörért. Az üzlet azonban virágzott, és a sörgyárak körüli regionális, és távolabbi piacok biztonsággal felszívták a Kiegyezés (1867) körül már az ezret is meghaladó számú csehországi, és a több száz ausztriai és más sörfőzde növekvő termelését. A Monarchia nyugati fele egyre inkább sörivó lett, ám a Lajtától keletre továbbra is szilárdan éltek a borivó hagyományok.
Az egy főre jutó sörtermelés (liter) 1888-ban:
| Karintia | 40.5 |
| Felső-Ausztria | 125 |
| Salzburg | 183 |
| Stájer ország | 54 |
| Tirol és Vorarlberg | 29 |
| Alsó-Ausztria | 112 |
| Galícia | 12 |
| Szilézia | 54 |
| Csehország | 98 |
| Morvaország | 50.5 |
| Felső-Krajna | 10 |
| Bukovina | 10 |
| Osztrák tengermellék | 0.2 |
| Magyarország és Erdély | 3 |
| Horvátország és Szlavónia | 1 |
| Military border | 3 |
| A Monarchia átlaga, 1888 | 35 |
| A Monarchia átlaga, 1887 | 33 |
Cseh sör. Plzen, 1902
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!