FÁNK – Régi, már a középkorban is készített süteményfajtáink a pogácsa, a lepény, a béles, a laska, és a fánk is, ami azonban az értékes zsír (olaj) használata miatt, akkoriban leginkább csak a gazdagok asztalán fordult elő. A helyzet másutt sem volt más, ám napjainkra a sokszínű fánk meghódította világot A bumfordi Gróf Gvadányi József, Egy falusi nótáriusnak budai utazása (Rontó Pál) című művében (1788) kalácsot, lángost, cipót, káposztás rétest, kapros túróval

töltött bélest is felsorol, majd a sort így folytatja:

„Tekenők tőltek meg mákos kalácsokkal,/ Rántott csöregékkel és lelkes fánkokkal.”

A „lelkes” (töltött) fánkok az elterjedt vélekedéssel ellentétben nem a 19. század elején jelentek meg, hanem már azt megelőzően is előfordult a nemesi udvarokban. A 19. század végén az Erdélyben élő Zilahy Ágnes Valódi magyar szakácskönyvében (1892) „A tészták” fejezetben az ünnepnek számító disznóvágások időszakához kötődő farsangi fánk az előkelő első helyen szerepel a tárgyalt tészták között.

Világ fánkjai egyesüljetek!

A fánk népszerű, zsiradékban sült, többnyire édes étel. Alig akad olyan zuga a világnak, ahol valamilyen formában fel ne bukkanna. A következőkben a soktucatnyi országból álljon itt tizennégy.

Ausztriában a fánk a legenda szerint Frau Krapfen bécsi péközvegy nevéből származik, aki a fánkot véletlenül találta fel. Elvétette egy bosszússágában eldobott maréknyi kenyértészta célzását és az forró olajba esett. A fánk dél-német, osztrák, észak-olasz neve ugyan Krapfen, de a legendáról csak annyit, hogy sógoraink igen leleményesek. Hagyományosan sárgabarack lekvárral töltik meg, de a vaníliakrém is elterjedt (Vanillekrapfen). Bécsben olyan, mint Budapesten.

Németországban több név is él a fánkra. Legismertebb változata a rendszerint lekvárral töltött, többnyire kerek Berliner, amihez hasonló a világ számos részén készül. Olaszországban is sok neve lehet a fánk családnak. Északon Krapfen a nave, de a toszkán régióban már a bombára utaló „bambolone”.

A Hannukah idején sütött fánk Izraelben, a szivacsosságra utaló nevű „sufganiyah”

A Hannukah idején sütött fánk Izraelben, a szivacsosságra utaló nevű „sufganiyah”.

A már említett, hagyományosan Hannukah idején sütött fánk Izraelben, a szivacsosságra utaló nevű „sufganiyah”. Ez a fánk a nálunk szokássnál gömbölyűbb, általában piros színű lekvárral töltött, ám a hazaihoz hasonlóan szalagos és porcukorral meghintett. Ugyanez a fánk az arab konyhában „senfj” néven ismert és általában valamivel kisebb az előbbinél. A bevándorlókkal a fánkok változatossága is tovább nőtt.

Tunéziában a mézes szirup a jellemző, ám előkerül a szezámmag, a narancs juice és a vanília is. A szezámmag Vietnamban is előfordul a belül lyukas fánkon (bánh tiêu). Marokkóban a sfenj cukorral meghintett, vagy mézes szirupba mártott.

A belül üreges vietnami bánh tiêu.

A belül üreges vietnami „bánh tiêu”.

Indiában leginkább a „vada” nevű, burgonya, lencse, vagy sárgaborsó lisztből készülő, kerek, olajban sült tésztát azonosítják a fánkkal. A vada mellett fűszerek és chutney is előfordulhatnak, vagyis elég messze áll a farsangi fánkjainktól. A „balushahi” már jóval inkább olyan, mint a fánkunk. Lisztből, tisztított vajban sütve készül és cukorszirupba mártják.

Kínában számtalan formájú fánk-rokon fordul elő a kerek és ovális formától a hosszúkás, pálcika alakig. Egyesek ezek közül határozottan rágógumiszerűek lehetnek, ami nem számít ritka textúrának a kínai desszertek környékén.

Indonéziában cukorral megszórt, kerek, burgonyás fánkok (donat kentang) is készülnek. Malajziában a fánk (kuih keria) tésztájába édesburgonya is kerül, akárcsak Peruban, majd a kisütött, forró fánkot kristálycukorban forgatják meg. Japánban az egyik legnépszerűbb fánk típusba vörös azuki bab pasztát töltenek.

A maláj "kuih keria".

A maláj „kuih keria”.

Az Egyesült Államokban, az Üdvhadsereg kezdeményezésére, 1938 óta minden év júniusának első péntekjén ünneplik meg a Nemzeti Fánk Napot (National Doughnut Day), annak a férfinak és nőnek az emlékére, akik az I. világháború idején fánkot (doughnut, vagy donut) osztottak a katonáknak.

A picarones a hazai fánkok unokatestvére. Perui, s közben mégis ismerős sült tészta ez, még ha az összetevői között a liszt mellett a mifelénk szokatlan párosításnak számító édesburgonya és sütőtök is szerepel. Új, érdekes ízvilág, kellemes, édes, ropogós, fűszeres, amivel az első kóstolásra megkedvelteti magát.

Picarones

Picarones

Budapest legjobb fánkja

A Wiener Szalon fánkja

A Wiener Szalon fánkja

Csíki Sándor♣