MARGARIN – A közelmúltban meghívást kaptam a Corvinus Egyetemre, ahol az egyik nagy margaringyártó támogatásával szerveztek egy érdekes és informatív bemutatót arról, hogy manapság miből, s miként is készül a margarin. A bemutató nem titkolt célja, a margarint a hidrogénezéssel és ezzel összefüggésben a transz-zsírsavakkal kapcsolatban övező bizalmatlanság eloszlatása, ami üzleti

szempontból tökéletesen érthető. A bemutatón megtudhattuk, hogy hidrogénezésről ma már szó sincs, ezért aztán a hidrogénezéshez kötődő egészségtelen transz-zsírsavaktól sem kell aggódnunk. Mint elmondták, a margarin többnyire csak a következő alapanyagokból áll:

• növényi olajok,
• növényi zsírok,
• víz,
• emulgeálószer,
• tejanyagok (tejpor, savópor, írópor margarintól függően),
• színezék,
• étkezési sav,
• aroma,
• tartósítók.

A margarin gyártása

A margarin gyártása lényegében fizikai módszerekkel, az összekevert alapanyagok gondos, lassú hűtésével valósul meg. A hűtés közben az anyagot megfelelő intenzitással keverik, aminek következtében kialakul a megkívánt szilárd, de mégis kenhető állomány. A gyártás így fizikai műveleteket jelent, mely során hűtés és kristályosodás megy végbe az anyagban. Az eljárás analóg a vaj gyártásával és kizárólag keverés közbeni hűtést jelent. A gyártás során nem alkalmaznak olyan magas hőmérsékletet, ami az értékes anyagok bomlását eredményezné. A gyártási folyamat teljesen zárt, maximálisan megfelel az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

A margarin zsírprofilja

Az étkezési zsiradékok az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen részei, napi kalória-bevitelünk megközelítőleg 30%-át ajánlott étkezési zsírok formájában elfogyasztanunk. A szakértők a zsiradék-bevitel mérséklését elsősorban a telített zsírok mennyiségének csökkentésével javasolják, így törekedni kell a telítetlen – akár többszörösen telítetlen (len-, napraforgó-, kukorica- és szójaolaj), akár egyszeresen telítetlen (olíva- és mogyoróolaj) – olajok fogyasztására. A margarinok növényi olajok, növényi zsírok és víz keverékei, így telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.

A margarin, transzzsírsavak, hidrogénezés

A jó minőségű margarinok ma már nem tartalmaznak hidrogénezett vagy részlegesen hidrogénezett növényi olajokat. Az összes forgalomba hozott margarin transzzsírsav-tartalma alatta van a 71/2013. (XI.20.) EMMI rendeletben szereplő 2 g transzzsírsav/100 g zsírtartalom határértéknek.

A margarin és az allergének

A margarinok ugyan növényi eredetű étkezési zsiradékok, mégsem lehet bármelyik diétához felhasználni azokat. A csomagoláson az összetevők között jelölik az allergéneket, így ez alapján lehet dönteni az étrendbe való beillesztésről. Ma már található tejösszetevőt egyáltalán nem tartalmazó margarin is a piacon.

Margarint, vagy vajat együnk? – kérdezem

Nos, a margarin transz-zsírsavaival kapcsolatos aggályokat – szerintem – a fentiek teljes mértékben eloszlatják. Marad hát a kérdés, hogy „Melyik a jobb?”. A válasz nagy mértékben a megszokáson múlik. Én, több évtizednyi kihagyás után kóstoltam újra margarint, és elsőre meglehetősen szokatlannak találtam az ízét. Még úgy is, hogy a gyártó, igen igyekezett, hogy a margarinja minél inkább olyan legyen, mint a vaj. Ebből viszont az is látszik, hogy a gyártó(k) még mindig nem tudtak elszakadni azoktól a gyökerektől, amelyek a margarin létrejöttét a 19. században elősegítették, vagyis attól, hogy a növekvő igények kielégítésére, kellett egy olcsó, vajpótló élelmiszer, elsősorban a hadseregnek. Ebből lett aztán a margarin, amely láthatólag még ma is a nagy példakép, vaj akar lenni. Visszatérve a kérdésre: akinek a drága, jó minőségű vajak világában elfogadható és esetleg még olcsóbb megoldásra van szüksége, az egyen margarint. Én maradok a vajnál.

• A magyarországi vajfogyasztás jelentősen alatta marad a margarinfogyasztásnak, aminek sok oka van, az életszínvonaltól, a mezőgazdaság állapotán át, egészen történelmi okokig. Jövedelmi csoporttól (szegények – gazdagok) függően a magyar lakosság 0,6-1,2 kg vajat és 2,2-4,0 kg margarint eszik évente. Ez, átlagosan 3,4 kg margarint, és alig 0,9 kg vajat jelent évente (KSH). Mint látható, a margaringyártóknak jók a magyarországi pozícióik. Az USA-ban (a statisztikai adatok szempontjából is) teljesen más a helyzet, amit a következő grafikon mutat:

Utószó…

Az írást megosztottam a facebookon is. A szakácsok csoportban vad ellenállás fogadta, időnként személyeskedő célzásokkal is. Gyanítom, hogy a hozzászólók túlnyomó többsége csupán a címig jutott el, és valójában még csak el sem olvasta az írást, vagy csak részben. Ez azonban korántsem zavarta őket a sarkos vélemények megfogalmazásában. A reakció hasonló volt, mint jó néhány egyéb ügyben is (például: MSG).

• Nem árt tudni, hogy a margarinról is elképesztő hülyeségeket írnak össze és terjesztenek, ezért aztán kezeljünk mindent kellően kritikusan, akár a vajról van szó, akár a margarinról, hiszen jól tudjuk, az igazság többnyire éppen középen van.

Úgy vélem, ha a margaringyártók felhagynának végre a vajhoz való igazodással, és az eddigi ortodox, és kényelmesen veszélytelen alibi-marketinggel, akkor, talán lenne esélyük. Így azonban,  a szakma körében (legalábbis a szavak szintjén) továbbra is szalonképtelenek maradnak, akárcsak a levesporok, ételízesítők, stb. gyártói. Ezek után mondja még nekem valaki, hogy a gasztronómia semleges terület. 🙂

Csíki Sándor♣