PANNON ÍZEK – A RÉTES (sorozatindító Pécsett, 2015)

PANNON ÍZEK –  Pannon ízek című horvát – magyar programsorozat célja, határon átívelő gasztronómiai „utak” fejlesztése a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Közhasznú Nonprofit Kft., a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE), és az eszéki Gaudeamus középiskola szervezésében, az Európai  Unió támogatásával.

A pécsi Enoteca & Bistro Corsóban tartott, filmvetítéssel egybekötött bemutatón a vendégek Juhos József cukrász, Vomberg Frigyes és Takács Lajos szakács által készített réteseket és a régió borait kóstolhatták. A rétes korántsem csak a dél-magyar régió sajátja, de itt is jelen van, tökös-mákos töltelékkel pedig jellegzetesen zalai. A rendezvényen készült hagyományos, finomított, és egyéni-modern változat is.

A töltelékek: túrókrém tokajiban és barackpálinkában marinált sárgabarackkal, zalai tökös-mákos, húspástétom. Az eseményen levetítették a Propaganda stábja által készített dokumentumfilmet, amely egy archaikusnak mondható rétes után lehetséges modern változatokat is bemutat.

• Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnöke, előadásában elmondta, hogy az osztrák Nagy Sacher-szakácskönyv hosszan ír a rétes történetéről. Megemlíti, hogy a rétestésztát az arabok és a törökök is elhozták magukkal Európába, ahol később a magyarok különösen kitűntek a réteskészítésben. Ennek elsősorban a jó minőségű, magas sikértartalmú magyar búza volt a titka, amelyből nagyon vékony és jó állagú tésztát lehetett húzni. A Sacher azt is megemlíti, hogy a párizsi Ritz a 19. század első felében „rétes hongrois” (azaz magyar rétes) néven vette étlapjára, miután a ház főcukrásza személyesen utazott el Budapestre tanulmányútra. Alexandre Dumas Jókai Mórnál vendégeskedvén el volt ragadtatva Laborfalvi Róza rétesétől. Tésztakölteménynek nevezte és úgy vélte, hogy sajnálni kell azokat a barbár népeket, akik ezt a csodát nem ismerik. Sajnos mindezt múlt időben kell mondanunk, mert ma nem ilyen jó a liszthelyzet. Nagy erőkkel kell új utakat találnunk a megfelelő alapanyagokhoz, határokon belül is. Ezért van az, hogy ez az eseménysorozat tudatosan eltér a szokványos gulyás-, kolbász- és más fesztiváloktól, ahol nem mindig a minőségi alapanyag és a legjobb technológia áll a középpontban – zárta előadását Molnár B. Tamás.

Pannon ízek

A maival együtt július 31-ig összesen hat helyszínen, hat workshop lesz Pannon ízek mottóval (ebből kettő dél-magyarországi borfesztiválhoz kapcsolódik majd). A hat téma:

1. rétes (Pécs)
2. al-dunai, bográcsban főtt halászlé és inspirációi (Siklós)
3. dödölle, tócsni, prósza – népi ételek a polgári konyhában (Bázakerettye)
4. csevapcsicsi (Balatonlelle)
5. mohácsi csupros bab, a csupor készítése és a nyílt tűzön főzés (Mohács)
6. horvát dzsuvecs, magyar lecsó és inspirációk, csúcsgasztronómiai változatok

A sorozatban a Magyar Gasztronómiai Egyesület azt a feladatot vállalta, hogy hagyományos ételeket dokumentál, amelyek vagy a dél-magyar régióból származnak vagy jelen vannak ott. Molnár B. Tamás, az MGE elnöke elmondta:

„Arra keressük a választ, mitől voltak jók ezek az ételek, hogyan lehet a minőségüket fenntartani, a klasszikusokat egyénien kezelni, finomítani. Egyáltalán: hogyan inspirálhatják régi, meggyengült vagy kipusztulóban lévő hagyományok a ma konyháját?”

A kulináris örökségünket dokumentáló filmeket egy hosszú távú sorozat pilot-projektjének tekintik. A cél nem valamiféle egységes recepttár létrehozása vagy nagymama-receptek ismételgetése, hanem valódi értékek.

(A sajtóanyag alapján szerkesztette: Csíki Sándor♣)