sidepic_krapfenWIENER SZALON – A közelmúltban meghívást kaptam a Wiener Szalon nevű, a Corvin Pláza mögötti (előtti?) tágas sétányon álló fagylaltozó, kávézó cukrászdába. Cukrászdákba ritkán hívnak – nem is tudom miért – ezért aztán egyből igen mondtam rá, annak ellenére, hogy a meghívás egy számomra nem különösebben összetett programnak látszó fagylaltkóstolóra szólt.

A gyakori sokfogásos ebédek, vacsorák, soktételes borkóstolók után érdeklődéssel vártam, hogy mi következik majd a főzött fagylaltok, helyben sütött baracklekváros fánkok, macaronok, tortaszeletek, saját pörkölésű kávék, reggelik Bécsből érkezett világában.

Apa és fia – Groissböck és Göndöcs

„Édesapám Rudolf Peter Groissböck a 70-es években Ausztriában építette fel a Groissböck néven ismert Cukrászdát és kávézót. Mivel nagy tapasztalattal rendelkezik, így a családom döntött úgy, hogy Budapestre is elhozzuk a bécsi ízeket, és egy igényes színvonalas, kizárólag természetes / bio alapanyagokból készített fagylaltozóval egybekötött kávézót nyitunk.” (Nicholas Göndöcs)

A hetven éves elmúlt, szimpatikus Groissböck úr Bécsben tanulta a cukrászmesterséget, de tanult és dolgozott Olaszországban, s másutt is. Négy üzlete van Bécsben, de – mint mondják – a Budapesten megnyitott Wiener Szalon valamennyit felülmúlja. Nevelt fia, a Dél-Afrikában született, vendéglátóipari végzettségű, magyarul kiválóan beszélő Nicholas Göndöcs, Budapestet megelőzően, Madridban üzemeltetett egy bécsi stílusú kávéházat. A mindig mosolygó Nicholas Budapestet vállalkozói szemmel is pezsgőnek és reményteljesnek látja.

A város legjobb fánkja

„Cégünk specialitása az ízletes fánk, amelyet miden esetben kis mennyiségben készítünk, ennek köszönhetően, mindig frissen kerül a vendégek asztalára. Szalagos fánkjainkat házi baracklekvárral és csokoládéval töltve kínáljuk.”

Könnyű, lekvárral teli, bécsi. A város legjobb fánkja (Wiener Szalon)

A fánk a legenda szerint Frau Krapfen bécsi péközvegy nevéből származik, aki véletlenül találta fel. Elvétette egy bosszússágában eldobott maréknyi kenyértészta célzását és az forró olajba esett. A fánk dél-német, osztrák, észak-olasz neve ugyan Krapfen, de a legendáról csak annyit, hogy sógoraink igen leleményesek.

  • A következő videó a bécsi fánk készítését is bemutatja. Érdekes, már csak ezért is érdemes megnézni.

Nem szoktam holmi fánkokon, Krapfeneken lelkendezni (nem is volt eddig miért), de ez tényleg beleégette magát kulináris emlékezetembe. Feledjük hát bátran az olajos, nehéz, tömött fánkokat, mert itt van az új etalon, a Monarchia fővárosának fánkja, valamennyiünk üdvösségére. (Az ára: 250 Ft/db)

  • Jó hír, hogy a jó bécsi fánkra is megérett végre Budapest közönsége. Laczó Csaba barátom (Manuel Caffé), a facebookon posztolt fánk fenti fotója láttán írta: „25 éve pont ilyet készítettünk…” – ám akkor az még túl korán jött, mondom én. A Wiener Szalon fánkjáról egyetértőleg még hozzátette – „Egyébként, tényleg nagyon finom!

A város legjobb dió fagyija

Ha egy kávézó, cukrászda már legalább egy termékkel a város legjobbja, aligha kell még egy, de ebben az esetben mégis akad egy másik, amely kimagasló minőségével kivívta előttem a város legjobbja titulust, s ez, a dió fagyi. Tiszta ízek, selymesség, az, aminek lennie kell: dió. Meg kell kóstolni!

  • Gyerekkoromban, édesanyám minden születésnapomra diótortát sütött a kertünkben álló diófa terméséből, ezért is él a dió ízének, illatának emléke mélyen bennem. A Wiener Szalon magyar dióból készített fagylaltja a legjobb születésnapi diótortáim emlékét idézte fel bennem. Mindezek ellenére, talán meg sem kóstolom, ha Nicholas nem hívja fel rá a figyelmem. Jól tette!
Diófa

Diók a fán, felnyílt héjjal

Csíki Sándor♣