HÜTTE ÉTELEK – Best of Hütte!

HÜTTE ÉTELEK – A síelés hazai rajongói leginkább a (cseh)szlovák, majd az osztrák sípályák ételeivel ismerkedhettek. A hozzáférhető fogások közül nem egy, mára legendássá vált. A legendát nem a minőség, sokkal inkább a hangulat, a táj, a zene, a nyüzsgés, a havas alpesi Hütte (kunyhó)

gyorsétkezdei világa táplálja, mind a mai napig. Vegyük sorra a Hütte-ételek legkedveltebbjeit…

Germknödel (gőzgombóc)

A Germknödel kétségtelenül az egyik legemblematikusabb osztrák Hütte étel. Számos sí régióban csak „süße Klöße” (ejtsd: szűsze’klősze), vagyis „édes gombóc” néven ismert. Ez a bajor és bécsi konyhában egyaránt kedvelt étel desszert és főétel is lehet. A Germknödel nagyméretű, félgömb alakú, fűszeres szilvalekvárral (Powidl) töltött kelt tészta, amit olvasztott vajjal, és/vagy cukrozott darált mákkal és vaníliaszósszal szervíroznak. Csehországban áfonyával töltve is előfordul.

A Germknödel valóban gőzgombóc, merthogy gőzölve készül, s nem keverendő össze a nevében a gőz (Dampf) szót is hordozó, leginkább a bajor sípályák környékén, és Elzászban előforduló, Dampfnudeln nevű, a gőzgombócra kísértetiesen hasonlító gombócokkal, amit azonban nem gőzölnek, hanem, fedő alatt, tejben, vagy sós vízben, vaj hozzáadásával főznek.

Kaiserschmarrn (császármorzsa)

A „schmarrn” kifejezés a német „schmieren” (zsírozni, kenni) szóból ered, és a 16. századtól kezdődően terjedt el. A sváb és badeni konyhában Kratzete elnevezéssel is előfordul. A császármorzsa valójában a sokféleképpen készített palacsinták nemzetségéhez sorolható. Ez a német palacsinta (Pfannenkuchen), Ferenc József császárt megidéző, vastagabban sütött, felvágott változata.

Porcukorral, lekvárral, vanília fagylalttal, szilvával is gazdagítják, melegen tálalják. Kedveltek a grízsmarni (Grießschmarrn) és a zsemlesmarni (Semmelschmarrn) változatok is. Bajorországban és Ausztriában a sós burgonyasmarni is előfordul.

Käsespätzle (sajtos-tészta)

A svájci sípályákon síelők a Käsespätzle (ejtsd: kézespecl’) helyett, az előbbi osztrák név ismeretében is megfejthetetlen „Chäschnöpfli” névvel találkozhatnak. Belátható, hogy ennél már egy fokkal jobb a sváb „Kässpätzle”. E kedvelt ételnél a forró tésztára sajtot reszelnek, és pirított hagymát szórnak. Leveles, vagy burgonyasalátával tálalják.

A regionális eltérések leginkább a felhasznált helyi sajtok jelentős különbözőségéből erednek. A Käsespätzle egyik variánsa a Zell am See környékén (Pongau) és Felső-Stájerországban is fellelhető „Kasnocken” (sajtos nokedli), amit ugyancsak pirított hagymával szórnak meg.

Bryndzové halušky (sztrapacska)

A szlovák sípályák étele, a sztrapacska, majdnem minden „hüttében” megtalálható. A szlovák hegyvidék népe lehetősége szerint sok minden ehetővel kombinálta a burgonyával készített galuskát, és tett is rá mindent, amihez csak hozzájutott. Így lett ízletesebb és táplálóbb, s így került rá a párolt savanyított káposzta, és/vagy, a tehéntúró, a juhtúró, a füstölt szalonna, a zsíron, vajon pirított hagyma, és még sok minden más is.

Régiónként számtalan névvel számtalan variáció alakult ki (strapacky, loncky, smyíkance, frkacúre), és akkor a módozatokról, mint a furmanské (fuvaros), polské (lengyel), sindeliarske (zsindelyező) még nem is esett szó. Mint a polské elnevezés is utal rá, ez az ételcsalád a lengyel sípályák hüttéiben is megtalálható.

Levesek

A magyar síelő a hegyen is szívesen rendel levest. A hütték levesei (vanília szószai, mártásai, stb.) ma már szinte kizárólag kényelmi termékekből, porokból készülnek, ahogy más ételei (gőzgombóc, pizza, hasábburgonya, stb.) pedig mélyfagyasztottak. Ha mégsem, akkor az a fehér hollóként ritka kivételek közé tartozik. A monarchia szerte népszerű gulyásleves Ausztriában sűrű és paradicsompürés. Mellé császárzsemle (Kaisersemmel) dukál.

A porból készült Tagessuppe (napi leves) többnyire csíkokra vágott palacsinta-betéttel készül, megszórva finomra vágott petrezselyemmel. A palacsintatésztával készülő erőleves (Kraftbrühe mit Flädle) az előzővel megegyező. Szlovákiában a káposztával készült korhelyleves az egyik legnépszerűbb sípálya környéki leves.

Leberknödelsuppe (májgombócleves)

A májgombócleves a petrezselyemzöldjével megszórt, forró „generálleves” méretes, 5-7 cm átmérőjű, esetenként nagyobb májgombóccal szervírozott variánsa. A német, osztrák és cseh konyhában is népszerű, de a dél-tiroli és szlovén sípályák menüiben is megtaláljuk.

Németországban (Pfalz), a májgombóc, amit arrafelé csak Läwwerknepp (ejtsd: léve’knepp) néven ismernek, savanyú káposztával és burgonyával is előfordulhat. A májgombócleves bajor-osztrák változata a felénk is jól ismert májgaluskaleves (Leberspätzlesuppen).

Pizza, raclette

A ropogós péksüteménnyel, hasábburgonyával fogyasztott frankfurter, a zsemlébe helyezett meleg húskenyér, az almás rétes vaníliaszósszal, az olasz pályák pizzái, tésztaételei, a francia és svájci hütték illatozó sajtételei (fondü, raclette, tartiflette), a síelés élményét tovább szépítő fogások.

Csíki Sándor♣