ABULHASÁN ALI ben NAFI, becenevén Ziryab (feketerigó) perzsa, vagy kurd származású zenész, asztronómus, divat designer, és gasztronómus volt. A mai Irak területén született 789-ben. Neves zenész volt Bagdadban Harun al-Rashid kalifa uralkodása (876-809) idején, s később. II. Abd al-Rahman meghívására 822-ben a virágzó Andalúziában telepedik le. Neki köszönhető a lant megismertetése. Zenéjében forradalmi, de ugyanannyira hatással van a divatra és a középkori életstílusra is. A világ első ismert konzervatóriumának megalapítása is az ő nevéhez, s ezzel a mórokhoz kötődik. Itt zeneszerzéssel, zeneelmélettel, is foglalkoztak.
A hazai, alig-alig létező összehasonlító gasztronómiatörténeti vizsgálódásokban az arabokról (másként: mórokról, szaracénokról) szó sem esik. Persze másról sem, de ha mégis, akkor legfeljebb a spanyol, vagy az itáliai konyhára való hatására történik utalás. Az arabok hatása a magyar konyhára gyakorlatilag feldolgozatlan, miközben tudható, hogy közvetve, közvetlenül, de létezik. Az arab konyhaművészettel pedig lényegében a bizánci konyhaművészet is eljutott hozzánk, a meghódított népek asszimilált, igen gazdag konyhaművészetével egyetemben.
- Az arab hatás felismerésének hiánya is példa beszűkült, provinciális gasztronómiai világképünkre, amely földrajzilag csak ritkán terjeszkedik túl a Trianon utáni határokon, időben pedig az elmúlt másfél-száz esztendőn. Sajnos e világképből már a Kárpát-medence konyhaművészetének strukturáltsága, történelembe ágyazottsága és sokszínűsége is többnyire hiányzik.
Akiről írsz perzsa vagy kurd volt. Ők nem arabok – ahogy a mórok, az észak-afrikai berberek sem. Ők mind már magas civilizációval rendelkeztek, amikor az arabok lerohanták őket.