A KAUKÁZUSI MEDVETALP – és más veszélyes növények

KAUKÁZUSI MEDVETALP, Heracleum mantegazzianum – Nem ma érkezett. A Kaukázus vidékén, Közép-Ázsiában őshonos növény még valamikor a 19. században telepítették be*. 2-2,5 méter magasra is megnő, ezért ilyenkor már igazán nem nehéz észrevenni. A levelében, szárában, gyökerében, magjában, virágjában, vagyis gyakorlatilag minden részében előforduló, érzékenyítő hatású.

furokumarin származékokkal való érintkezés következményeként, az UV-A (320-400 nm) sugárzás hatására súlyos fototoxikus bőrreakció, fény hatására kialakuló bőrgyulladás (photodermatitis) alakulhat ki.

• (*A növényt Angliába a 19. században vitték, de elterjedt máshol is: Írországban, Finnországban, Svédországban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Csehországban, Litvániában, az Egyesült Államokban és Kanadában.)

Furokumarinokat tartalmazó növénycsaládok

A jelenség újnak tűnhet, azonban korántsem ismeretlen, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy alá kellene becsülnünk a kaukázusi medvetalp veszélyességét. Kétségtelen, hogy a fototoxikus hatás leginkább a Kaukázusi medvetalp családjához köthető, mivel az említett furokumarinok is éppen ebben a családban, a Zellerfélék (Apiaceae, korábban: Ernyősvirágúak, Umbelliferae) családjában különösen jellemzőek. Ide egyébként, bármily meglepő is az összevetés, olyan jól ismert növények tartoznak, mint a

• Petrezselyem (Petroselinum crispum L.)
• Pasztinák (Pastinaca sativa L.)
• Metélő zeller (Apium graveolens L.)
• Vadmurok (Daucus carota L.)

A család tagja a koriander, a kapor, az ánizs, és a gyomnövények közé sorol bürök is. A Zellerfélék családján kívül, például az Eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó füge (Ficus communis Lam.) és a Rutafélék családjának (Rutaceae) tagjai is tartalmaznak fotoaktív furokumarinokat, mint a:

• Kerti ruta (Ruta graveolens L.)
• Közönséges citrom (Citrus limon L.)
• Zöldcitrom, lime (Citrus  aurantifolia Christm. et Panz.)
• Grapefruit (Citrus paradisi Macfad.)
• Nagyezerjófű (Dictamnus albus L.)

Az eddig említetteken kívül is bőséggel akadnak olyan növények, amelyek fototoxikus anyagokat tartalmazna. Az Őszirózsafélék, vagy fészkesek (Asteraceae) családjába mintegy 25000 faj tartozik. Közülük is akad vagy 200, amely, ha nem is a furokumarin révén, de ugyancsak fototoxikus hatású. Ezekben a növényekben a fényérzékenyítő hatásért a keserű ízű, ezért a kártevőket, rágcsálókat távol tartó szeszkviterpén-laktonok a felelősek. Közülük nem egyet gyógynövényként is alkalmaznak. A család érintett tagjai:

• Krizantém (Chrysanthemum L.)
• Dahlia (Dahlia Cav.)
• Árnika fajok (Arnica sp.)
• Napraforgó (Helianthus annuus L.)
• Kamilla fajok (Matricaria sp.)
• Százszorszép fajok (Bellis sp.)
• Cickafark fajok (Achillea sp.)
• Varádics fajok (Tanacetum sp.)

A kaukázusi medvetalp

„A kaukázusi medvetalp, a zellerfélékre jellemzően, furano-kumarinokat  tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz.” (Katasztrófavédelem)

• A Kaukázusi medvetalp nem vicc, ne akarjunk belőle a kedvesünknek csokrot kötni. Eltávolítását csakis védőöltözetben végezzük, ha már ez a szándékunk. A következő videó megmutatja, hogy a profik hogyan végzik ezt a munkát. Óvatosan!

Csíki Sándor♣