A PÁRIZSIAK KEVÉSBÉ HÍZNAK – Chicago vs. Párizs

AZ ELHÍZÁS népbetegség, amiben Magyarország magabiztosan halad az élen. Ez a tény ma már többnyire közismert, vagy ha nem, hát jobb, ha tudunk róla, s még jobb, ha teszünk is ellene. Egy másik megközelítés ennél kevésbé szigorú, hiszen, mint Jay Leno mondta, „Ez az első alkalom, hogy a túlsúlyos emberek száma Amerikában meghaladja az átlagos súlyúakét. Akkor most a túlsúlyosak az

átlagosak, nem igaz? A múlt hónapban még kövér voltál, most meg már átlagos. Hé, együnk egy pizzát!”

A méret is számít

Az elhízásnak számtalan oka és még számosabb következménye van. Az idei, immár XII. MOMOT kongresszuson „A méret is számít” címmel tartottam előadást. Az előadás kivonata:

Csíki Sándor (Food&Wine)
A méret is számít – Az élelmiszerpszichológia az obezitológia szolgálatában

Több évtizedes emelkedés után, 2003-ban, Arkansas kivételével, megállt az elhízottak arányának növekedése az USA szövetségi államaiban. Az elhízottak aránya a nyilvánvaló és jól megfogalmazható különbségeket felmutató, rurális Colorado államban a legalacsonyabb és az asztali örömöket hagyományosan nagyra értékelő, etnikailag színesebb, déli Luisiana államban a legmagasabb.

Az elhízás-járvány számos tényező hatására vezethető vissza, a kora gyermekkortól, a család szerepétől kezdődően a genetikai, etnikai, kulturális, szociális különbözőségeken át az élelmiszerpszichológia által feltárt, múltban gyökerező viselkedésmintákig, melyek mind hatással vannak az egyének, méginkább a kisebb-nagyobb közösségek befolyásolta elhízás iránti veszélyeztetettségre.

A Cornell University (Ithaca, NY) élelmiszerpszichológiai tanszékén, Wansink et al. kutatásai a környezeti faktorok hatásaira vonatkozó számos érdekes és meglepő, praktikusan alkalmazható eredménnyel jártak. A kutatások rávilágítanak jelentéktelennek tűnő mindennapi rutinjaink, privát környezetünk hatásának jelentőségére az elhízásban. Mindez számos korábbi, meghatározónak tartott faktor szerepének újraértékelését is felveti. Az élelmiszerpszichológia eredményei hatékony segítséget nyújthatnak az elhízás megelőzésében, kezelésében.”

Tányérok és belső jelzések

Az előadásban szó volt a 20. század során kereskedelmi forgalomba kerülő tányérok méretének folyamatosan növekedéséről is, ami aztán az elfogyasztott ételmennyiségre is hatással bír, hiszen, mint azt kísérletek mutatják, a tányérra kerülő ételeink 92%-át meg is esszük. (Az USA-ban 1960 óta a tányérok mérete 22%-kal lett nagyobb.)

Párizsi és chicagói kísérleti személyeket vizsgálva kiderült, hogy a franciák jóval inkább hallgatnak a belső jelzéseikre és jóval inkább számít az étel minősége, mint az elhízottabb chicagóiak körében.

Csíki Sándor♣