A REGGELI NEVE a magyar nyelvben, kezdetben még „fölöstököm”. Ezt a németes „früstök” és változatai követik. Az első étkezés napszakra is utaló neve a 19. század elejétől lesz „reggeli”. Az, hogy reggeli étkezésnek lennie kell, egyáltalán nem tartozik a természeti törvények sorába, így aztán, nem is volt mindig reggeli. Az állandó étkezések száma, időpontja és milyensége tájanként és az egyes társadalmi csoportok között is gyakran eltérően alakult.

A ma már természetesnek tartott három állandó étkezés rendje a középkor végétől kezdődően, s csak évszázadok alatt alakult ki. Az előző részben leírt kontinentális, magyar, angol, amerikai reggelik után lássunk most újabbakat.

Orosz reggeli

Egy ismerősen csengő orosz mondás szerint:

„Reggelizz magadban! Ebédelj a barátoddal! A vacsorát add az ellenségednek!”

A laktató és hagyományos orosz reggelit általában 8 óra tájban fogyasztják, és a jellegzetes orosz reggelinek, akárcsak az amerikainak, akad egy megfelelő orosz palacsintája, a blini. A tejfölös, esetleg dzsemes, vagy mézes blinit leginkább tejjel, teával szolgálják fel, de hússal, gombával, vagy akár túróval is megtölthetjük. Legelegánsabb változatában a blini kaviárral töltődik meg, s bár a külföld leginkább ezt a “cári” variánst jegyezte meg, az oroszok  kevésbé tartják hagyományosnak, mint a „népi”, tejfeles változatot. Akadnak persze, akik a blini mellett egy másik orosz palacsintára esküsznek. Ez az oladi.

A kaviár mellett a lazac, a füstölt tokhal, s más halak, a hideg, szeletelt húsok, a vaj, a főtt tojás, savanyúságok és a savanykás fekete kenyér is szerves része az orosz reggelinek. A zabkása helyett a hajdinakása a népszerű reggeli fogás. Az orosz reggeli ételeihez elmaradhatatlan szimbólumként társul a teakészítés eszköze, a szamovár. Az orosz stílusú reggeli illusztrálására Vlagyimir Putyin orosz elnök Barack Obama tiszteletére adott reggelije szolgálhat például. A Moszkva környéki dácsa protokolláris komponálású reggeli menüjében az orosz stílust a következő fogások képviselték: Tojás fekete kaviárral és tejföllel, Füstölt beluga blinivel és áfonyaszósszal, Fürjhússal töltött pelmenyi, Faszenes szamovárban készült orosz tea

Az egyik amerikai újságíró  a reggeli láttán jegyezte meg: “Hát, nem úgy hangzik, mint az elképzelhető legrosszabb reggeli? Kaviár, tejföl és palacsinta? Nem csoda, hogy Putyin soha nem mosolyog.” Az orosz reggeli talán egzotikus, ám az ínyenceknek felettébb izgalmas, alkalomadtán érdemes kipróbálni, akárcsak a többit.

Thai reggeli

A thai reggeli rizskásából (jauk), olajban sütött fánkokból (pa-tong-goh), forró szójaitalból (nam tau-hu) és kis palacsintákból (kha-nom krauk) áll, de szójatejjel tápióka gyöngyökből, cukorral is főznek jellegzetes, édes thai reggeli fogást. A jauk tört rizsből készül, amihez darált disznóhúst, vagy csirkehúst is adhatnak és a rizst az ezekből készült húslevesben főzik meg. Számtalan egyéb összetevő is lehet benne, a főtt lágy tojástól, a sertésmájon át a csirke, vagy sertés más belsőségéig.

A kása lehet gyömbérrel, újhagymával, sült fokhagymával is ízesített. Cukorral, sóval, ecettel, chilivel is fűszerezik. A kisméretű, vastag thai fánkocskák búzalisztből, vízzel, sóval, cukorral és sütőporral, vagy élesztővel készülnek, hasonlóan a másutt is ismerthez, és édes, sűrített tejbe mártogatják. A szójaitalhoz a szóját áztatják, őrlik, főzik, édesítik és forrón isszák.

Japán reggeli

A szigetországban a hagyományos reggeli ma is általánosan elterjedt, bár leginkább már csak a hétvégéken, ünnepnapokon fogyasztják. A hétköznapok gyorsabb ritmusú reggelije már a Japánban is a nyugati stílusú lett.

A tradicionális reggeli elemei a gőzölt fehér rizs, a miso leves, a daikon retekből készített savanyúság, a takuan-zuke és a rizshez fogyasztott japán sós, aszalt szilva, az umeboshi. Felvert, nyers tojást is felszolgálnak, amit aztán a forró rizsbe kevernek. Az így készített aranyszínű, krémes, szójaszósszal is ízesíthető rizs neve tamago gohan. A rizst a sushihoz hasonlóan nori-lapokba, egy vörös alga félébe tekerve is fogyasztják. Grillezett hal és a zöld tea ugyancsak asztalra kerülhetnek. Ha japán reggelire vágyunk, legjobb, ha egy hagyományos fogadót (ryokan) keresünk fel, ahol a tatamin ülve élvezhetjük az étkezést.

Hawaii reggeli

A reggeli egy jó kávéval kezdődik, amit a szigetek egyik fő exportcikkéből a Kona területről származó kávéból főznek immár két évszázada. A kávé után elmaradhatatlanok a friss gyümölcsök, a mangó, guava, papaya, maracuja, ananász. A szigetek konyhájára erős hatást gyakoroltak az ültetvényekre érkező portugálok. Ez a reggeli fogásaiban is tükröződik. A gyümölcsöt portugál kenyér, sertéshúsból, fokhagymával, hagymával, paprikával készített portugál kolbász követi, amit többnyire rizzsel és tojással is tálalnak.

Népszerű egy Madeira szigetéről származó, tojásméretű, édes portugál fánkféle, a malasada is. Az először 1937-ben megjelent olcsó húskonzerv, a „Spam”, Hawaii-on különösen népszerű lett, és a gyorséttermek reggeli menüiben is szerepet kapott. Speciális fogás a helyi fiatalok nyomására először 1940-ben készített olcsó reggeli, a „Loco Moco”. A főtt rizsre kisütött hamburger pogácsát helyeznek, leöntik gravy mártással és a tetejére sült tojást tesznek. Ezzel már el is készült a helyiek népszerű étele, amit egyéb alapanyagokkal, sült bacon-nel, fűszerekkel tovább gazdagíthatunk.

Csíki Sándor♣