TÁPLÁLKOZÁSI FÓRUM – 2013 május 15-én orvosok, diétetikusok, táplálkozási szakemberek közreműködésével XIX. konferenciáját tartotta a Táplálkozási Fórum. Mint Dr. Pados Gyula a Táplálkozási Fórum elnöke írja: “A Táplálkozási Fórumban újdonság, hogy a neves táplálkozási szakemberek testületét a jövőben erősíteni fogja Prof. Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító elnöke és Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvos, a MOMOT titkára.”

A konferencia programjának bevezetője a továbbiakban így folytatódik: “A Konferencia programjában ezentúl vitás kérdések is napirendre kerülnek, tudományos megvilágítással. A „zsírégetés” – orvosilag megfogalmazva zsírbontás – tudományos hátterét, a mesterséges édesítő szerek körüli ellentmondásokat, az obezitás eddigi rizikószerepét érintő „obezitás paradoxon” kritikus megítélését is tárgyalni fogjuk, lipidológiai, obezitológiai, hidroterápiás előadások mellett.”

  • Prof. Dr. Karádi István zsírégetésről szóló előadásának összefoglalója vélhetőleg sokak érdeklődésére számot tarthat, ezért itt is közreadom:

Zsírégetés – Mi a tudományos háttér?

“A dietetikában és a testsúly csökkentés marketingjében a zsírégetés fogalma évek óta közszájon forog. Természetesen, aki elhízott, az úgy gondolja – részben jogosan -, hogy a többlet elsősorban zsír, illetve zsírszövet formájában növeli az ideálistól eltérő testtömegét. A zsírégetés fogalma szemléletesen fejezi ki a zsírszövet csökkenésének bonyolult folyamatát, és persze a különböző fogyasztószerek hatásosságának érzékeltetésére kitűnő reklámfogás.

Mikor égetünk zsírt és mi a mechanizmus lényege? A szervezet számára a közvetlenül rendelkezésre álló energiaforrás a glukóz, bizonyos esetekben egyéb egyszerű cukor, pl. a fruktóz. Amikor a rendelkezésre álló cukor mennyisége lecsökken – például nagyfokú éhezéskor, illetve megfelelő nagyságrendű izommunka esetén – megkezdődik a zsírsavak égetése, a béta-oxidáció – elsősorban a harántcsíkolt-, és szívizomzatban. Bizonyos szövetek – az agyszövet, a vörösvértestek és a mellékvese – nem hasznosítja a zsírsavakat. A hosszú-láncú zsírsavak csak karnitinhez kötötten jutnak a mitokondriumokba, tehát az acilkarnitin rendszer elengedhetetlenül szükséges a zsírsavak energia-szolgáltatásához.

Tudjuk-e detektálni azt, hogy a szervezet adott körülmények között zsírt vagy cukrot éget-e? Pontos mérésekkel tudjuk meghatározni azt, hogy az adott egyén egy bizonyos időszakban szénhidrátot vagy zsírt éget-e. A szénhidrátokban a szénmolekulák és az oxigén molekulák aránya 1:1-hez. A zsírokban ez az arány 16:23-hoz. Amennyiben a folyamatosan kilélegzett levegő szén és oxigén arányát mérjük (nem túl bonyolult módszer és standardizálható), abban az esetben, ha a szén és oxigén arány a kilélegzett levegőben 1:1-hez, szénhidrát égetése folyik. Amennyiben ez az arány 0,7 körülire csökken, akkor döntően zsírégetés zajlik. Zsírégetés – tehát tudományosan meghatározva: zsírbontás – akkor következik be, amikor a szervezet számára nem áll elegendő szénhidrát – elsősorban a májban, illetve izmokban a keményítő – rendelkezésre. Ilyen állapotok a jelentősen fokozott izomaktivitás, illetve a szénhidrátszegény diéta (eklatáns példája az ún. Atkins diéta).” (Prof. Dr. Karádi István)

(Összeállította: Csíki Sándor♣)