mk (foldszint.blog.hu): A második csillagos hely az idei nyári évadunk utolsó állomása, a sorozat méltó befejezésének szánjuk és nem is csalódunk. A hely természetesen elegáns, de kényelmes; feszengésre semmi ok, a személyzet tisztelet- és szakmatudó fiatalokból áll. Van ebédmenü (de ebédelni csak 14 óráig lehet), 3-4 előételt, főételt és desszertet lehet összekombinálni – igaz, a tételek egy része feláras, ha az alap menüárnál akarunk maradni, egy-egy előételre és két főételre szűkül a kör. Elő-előételnek nagy tál péksüteményt, finom pogácsákat, kenyeret és vajat kapunk. A csicsóka-krémleves csicsókaízű, a nyúlgerinc kívül pirult, belül szaftos, a krémes a Gerbeaud XXI. századi Esterházy-adaptációjára hajaz. A három fogás (ha a péksüteményekből bátran fogyasztottunk) ebédre elegendő. Mind a kreációk, mind az elkészítés olyan magától értetődőnek tűnik, mindennek pont olyan (jó) íze van, ahogy kinéz – ezt a feltűnés nélküli hibamentességet elég nehéz feladat lehet elérni. Elkerülhetetlen az összehasonlítás a másik csillagos hellyel, a Costesszel: a Costes megjelenésében talán modernebb, az Onyx inkább klasszikusan elegáns; a Costes menüje talán kozmopolitább, az Onyx választéka jobban épít a nálunk megszokott alapanyagokra, párosít velük külföldieket. A Costes ebédmenüje többe kerül, de színesebb. Szóval almát körtével…

Csicsóka krémleves tőkehallal (Onyx, Budapest)

Hapci (gasztrojazz.blogspot.com): egyik csillagos helyen se volt semmi baj a minőséggel, és ezúttal a mennyiséggel se, a levesek és húsok adagja például határozottan nőtt a másfél évvel korábbihoz viszonyítva. Az Onyxszal kapcsolatban viszont nem tudom elhallgatni, a gasztronómia bizonyos szegmensében mostanában divatos gyakorlat (az egyik főételben – glaszírozott marhastefánia narancsos répával és pirított gombával – a szép darab hús mellett csak pár pinduri gomba és répa található, vagyis gyakorlatilag nincs köret) nem kedvemre való, különösen egy ebédmenü részeként. Az Onyx átvariált somlóija az egyik legjobb éttermi desszert Budapesten. (Hapci véleménye részletesen itt.)

Glaszírozott marhastefánia narancsos répával (Onyx, Budapest)

ehran: Kitűnő volt az ebéd, bár a választékot tekintve van egy kis ambivalens érzése az embernek, első ránézésre ugye 2-3 variációból választhat az ember előétel-főétel-desszert ketegóriában, de gyorsan kiderül, hogy mindenhol csak egy fogás tartozik az alapára ebédbe, ha a többiből választunk, azok felárasak, mégpedig elég szépen. Előételnek én is egy ilyen felárasat szemeltem ki, a tonhalvariációkat yuzuval és ananásszal, és kitűnő választásnak bizonyult: a tonhal tatár, pácolt és sült formában jelenik meg a tányéron, amihez kitűnő kísérő volt a yuzuzselé (talán legjobban a sült tonhallal működött együtt). A krémes a legjobbak között volt, amiket eddig kóstoltam. A három fogással, és az elején kínált péksüteményekkel együtt kellemesen laktató is volt az ebéd, a minőségét tekintve pedig azt gondolom, meg is érte az árát.

Krémes (Onyx, Budapest)

Csíki Sándor (FOOD & WINE): Kezdem azon kapni magam, hogy a tökéletes nők már nem is annyira érdekelnek, mint régente, és sokkal inkább azok a lányok, asszonyok ragadják meg a figyelmem, s képzeletem, akik, bár nem tökéletes alkatúak, ám mégis akad valami hozzájuk kötődő mozdulat, félmosoly, hangsúly, akár cseppnyi sutaság is, amely inspirál, emlékeztet, továbbgondolásra késztet, elvarázsol. Az Onyx ebédjéről jutott mindez eszembe, ahol a csicsókalevesben a remek tőkehalra emlékszem igazán, bár a leves is kétségtelenül rendben volt. A főétel marhastefániája szépen elkészített, azonban a harmadik ilyen módon szépen elkészített hús után, akárcsak a tökéletes nők formás szilikon melleit érintve, a varázs már könnyen megtörhet. A hús mellé adott narancsos sárgarépa, a gomba is ízletes volt. A krémes finom mívű, kényeztető, bár ez abban a házban joggal el is várható. Technológiájában és mívességében is átlag feletti minőségű ételekből álló ebéd.

Ár: három fogásos déli menü: 3990 Ft + 15% szervizdíj.

Budapest