BOLDOG új évet kívánok minden kedves olvasómnak egy közel háromszáz esztendős szöveggel. A szöveg szerzője az 1729-ben elhunyt pálos rendi szerzetes, egyházi író, Csúzy Zsigmond. Csúzy Zsigmond az esztergomi érsek, a katonából pappá lett Keresztély Ágost költségén adja ki az 1723-ban Pozsonyban megjelent „Zengedező sípszó” című művét 77 prédikációval és „Tündérség, kinek palástja alatt ravaszon beférkezett apostoli hazánkba a mostoha atyafiság” című oktatását. Csúzy művéből idéznék egy rövidebb részt (a hosszabbal nem mernék untatni senkit).

„Bévett jó szokások az a magyaroknak, hogy nemcsak sátoros ünnepekben, hanem máskor is, leginkább az új esztendőnek kezdetin (mellyet a Jézus nevével szentelnek) sok szép üdvözlésekkel köszöntik egymást, s ki-ki jó szerencsét, üdvösséget, egészséget, bővséget, békességet s testi és lelki jókat kíván felebarátjának. A szomszéd pallérozottabb nemzetek pedig meg nem elégszenek ezzel, hanem valóságos barátságok tapasztaltatására ajándékozódnak is egymás között.” (1723)

Az ajándékozás, ahogy pallérozottabb nemzetek fiai, lányai teszik, most elmarad, de a jókívánság nem: boldog új évet kívánok!

Csíki Sándor♣