A CLASS FM reggeli őrülete Sebestyén Balázzsal, Rákóczi Ferivel és Vadon Janival. Leírhatatlan, elmondhatatlan… Hallgatni kell! Itt a helyetek! Füleket a rádióra reggel hattól egészen tíz óráig! – így szól a Class FM honlapján a beharangozó. Ide hívtak tegnap reggel nyolc és kilenc között, hogy beszélgessünk a rovarevés rejtelmeiről, s persze valami gusztusos reggeli meleg ételt is készítsek, amelyben a rovarok főszereplők lesznek. Nem egy degusztációs menüt, de egy kezdetnek megfelelő „rovarízelítőt” készítettem.
A műsorban – s Morning Show őszinte dicsétretére legyen mondva – valóban érdekelte őket az entopmophagia (rovarvés), s nem lőttek le, amikor belelendültem, mert igazán nagy, s persze érdekes, egzotikus, ha akarom megborzongató is a téma. Hagytak beszélni, s ez derék cselekedet volt. Ettől éreztem igazán jól magam velük. Hogy ők az olajban kisütött sáskák és tücsök láttán hogy érezték magukat? Rákóczi Feri lelkes tekintete talán felvillant valamit abból a bonyolult lelkiállapotból, amely hőseinket ekkor legjobban jellemezte.
A 10 perc alatt frissen elkészített kiváló ételek láttán hamar összegyűltek az érdeklődők. (A képen a fejem felett látható világos fény jelzi, hogy a szellemvilág is érdeklődő volt.)
A könnyű, s kímélő jellegű reggeli menü gondos dietétikai elemzés alapján készült, arra is gondolva, hogy a Class FM Reggeli Műsorának csapata csupa ínyencből áll, aki talán még azt is képes megmondani, hogy melyik kisállat kereskedésből származik a sáska.
Sebestyén Balázs a sáskát kóstolta, akár csak Rákóczi Feri. Vadon Jani vegetáriánus, így a sáskák, tücskök kóstolását kihagyta, ám boldog emlékű borszerető Keith Floyd stílusában készült kókusztejes improvizációmat nagyon dicsérte. Ez egyébként el is fogyott, ahogy gyakorlatilag minden, amit készítettem. A legvégén még a tücsök is eltűnt.
A lányok sem akarták kihagyni a nagyszerű lehetőséget arra, hogy megkóstolják a főztömet. A képen éppen Rákóczi Feri segédkezik a sáska szájüregbe juttatásában. (Jelzem, kiváló dip és egyéb kiegészítőkkel igyekeztem a pszichés élményt kellemessé varázsolni.)
Sebestyén Balázs hosszan vizsgálgatta az ételt, s némi beszélgetéssel igyekezett húzni az időt. Látszott rajta, hogy szívből jövően, s tényleg érdekli a téma.
Az utolsó előtti pillanat, az igazság megismerése előtti ezred másodpercek…
… majd mohón rákapott a ropogós sáskafalatkára. Hiába, a jó, s frissen készített házi kosztnak bizony nincs párja.
Nem is hittem volna, hogy ilyen kifinomult ízlésű csapattal lesz dolgom. Egyébként a sáskát határozottan szalonnás ízvilágúnak írták le, s a vegetáriánus Vadon Jani szerint (kibicnek semmi sem drága) talán éppen ezért lenne kiváló sztrapacskára is.
Jól éreztem maga, amit köszönök mindenkinek, aki ott volt. Remek csapat!
Szereplésem végeztével, a szünetben még elfogyasztották a maradékot. Különösen Vadon Jani jeleskedett, ezért aztán neki még a receptet is elárultam.
Csíki Sándor♣
Én hallottam a műsort és király volt! Nagyon jól nyomta a szöveget!
Balázsékat szeretem és a blognak is rendszeres olvasója vagyok, ezért szívesen lettem volna ott, hogy élőben is láthassam, hogy mit csinálnak. Gratulálok, remélem fog még főzni, beszélni. Én vevő vagyok rá. 🙂
Lemaradtam róla. Hol lehet meghallgatni?
Engem a feleségem hívott fel, hogy hallgassam a műsort. Nagyon jó volt! gratulálok, s máskor is szívesen hallgatom, de az lenne a legjobb, ha előre megírná az időpontját.
Mielőtt megkeresném, hogy meg lehet-e még hallgatni, egy irodalmi adalék az entomophagia magyarországi történetéhez:
https://hu.wikisource.org/wiki/Disztingválás
Móra Ferenc írása a tarhonyás cserebogárról. Ugye, az előző rovaros bejegyzésben nem szerepelt?
Off: nagyszerű ez a póló, vajon hol lehet hozzájutni?
Podruzsik: Az előző rovaros bejegyzésben Kassák Lajost idéztem. Móra írását nem ismertem. A pólomat, amin a FAST FOOD felirat alatt egy kutya egy macskát kerget, azt hiszem Olaszországból kaptam.
Hallottalak reggel a rádióban, nagyon jó volt, gratulálok!
Sanya, nagyon jól nyomtad, remekül sikerült a műsor! Szóval mikor lehet jelentkezni a Csíki Sanya vezette főzőiskolába?
Én is szívesen megkóstolnám.
Abba főzőiskolába talán még én is elmennék. 🙂