A KÜLÖNLEGESNEK nevezett vagdalthús méltó régi híréhez. Különleges. Különlegesen elborzasztó. Hajdan, a dicső Magyar Néphadseregben ez a konzerv volt az, amelyet a katonák csak gyíkhúsnak neveztek. A gyíkhús név is sejteti, hogy már akkor sem volt sikk szeretni, pedig, s ezt bátran állíthatom, jobb volt, mint ez a mai változat A Különleges vagdalthús, mint a Globus vagdalthús család többi tagja, amelyeket a rend kedvéért ugyancsak bátor voltam megkóstolni, az én ízlésem szerint csapnivaló.
A Különleges vagdalthús ugyan még nem süllyedt a Csípős vagdalthús szintjére, amely a legminimálisabb dicsérhető élvezeti értékkel sem bír, de így is szörnyű. Ízről, illatról, textúrától, színről, vágáslapról, stb. nem is érdemes beszélni, s felesleges is ezeket a fogalmakat ezekre a termékekre kiterjeszteni. Megdöbbentő ez az emberi fogyasztásra szánt igénytelenség.
A 130 grammos konzervet 175 Ft-ért vásároltam, ami 1.346 Ft/kg árnak felel meg. Egyértelmű, hogy érdemesebb főzni, mint ezt a konzervet megvásárolni. Ha pedig hideg élelmiszerrel vetjük össze, akkor egy zsírral, vajjal megkent, vagy olívaolajjal csorgatott szelet kenyér és egy darab főtt tojás már űberelte is a 19,2% zsírtartalmú, alig 12,5% fehérjetartalmú Különleges vagdalthús konzervet, ráadásul árban is kedvezőbben jöttünk ki, s ízletesebb, megbízhatóbb eredetű ételt ettünk, amiről inkább tudjuk, hogy miképpen készült.
Mi van a dobozban?
No, de mi van a dobozban? Az összetevők dobozon olvasható listája igen sokat megmagyaráz a megrázó élményből.
- Összetevők (abban a sorrendben, ahogy a címkén áll):
- marhahús
- ivóvíz
- búzaliszt
- sertéstüdő
- sertésszív
- gyártási szalonna
- szeparált baromfihúspép
- marhafaggyú
- részlegesen zsírtalanított zsírszövet
- szójaliszt
- sertésbőrke
- vöröshagyma
- konyhasó
- fokhagyma
- szójafehérje koncentrátum
- fűszerek
- stabilizátor (difoszfátok)
- antioxidáns (aszkorbinsav)
- Hústartalom a feldolgozás pillanatában 31%
- Számított átlag tápérték (100g termékben)
- Energiatartalom 1057kJ (254 kcal)
- Fehérje: 12,5g
- Szénhidrát: 7,9g
- Zsír: 19,2g
Az előzőeket összeadva az eredmény 39,6g (39,6%). Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy miből áll a tetemes résznek számító maradék 60,4g (60,4%)? Víz? Rost? Ásványi anyagok? Mennyi, s miféle?
- Származási hely: Csehország, bár ez a jelenséget illetően közömbös, s csak annyiból érdekes, hogy már ez sem Magyarországon készül.
Európai zöld gyík (Lacerta viridis)
Miért Csehországban készül?
2009: A cseh Hamé július közepétől jogosult a Globus márkájú húsalapú konzervtermékek gyártására és forgalmazására. A kitűzött cél a GLOBUS márka megerősítése, és a fogyasztói igények maximális kielégítése. (Globus)
„Miután a francia kézen lévő Globus befejezte a húskonzervgyártást, több hazai és külföldi gyártó szeretné növelni értékesítését. Várható a Globus által elhagyott évi ötmilliárd forintos részesedés újrafelosztása. A piaci elemzők szerint az élelmiszer-fogyasztás szerkezete változik a gazdasági válság és az elszegényedés idején, ezért a rendkívül olcsó vagdalthús-konzerv iránti kereslet nagymértékben nőni fog. A csehországi Hamé csoport például néhány év alatt szeretné megduplázni a forgalmát a magyar piacra szánt magyaros ízesítésű konzervekkel.” (MNO)
Számít-e, hogy a Globus hol készül?
Nos, erre a kérdésre akad többféle válasz is. Nekem is van rá válaszom, ami vagy megegyezik a Tiéddel, vagy sem. A kérdést most nyitva hagyom, az azonban bizonyos, hogy ha a cseh vitéz ezekkel a 21. századi hi-tech konzervekkel szállt volna szembe Toldi Miklóssal, akkor bizony a magyar bajnoknak nem sok esélye maradt volna. Ezek a globalizálódott cseh/magyar konzervek különösen válság idején lehetnek virulensek, akár csak a harmincas évek innovációja, a ma is piacon lévő SPAM.
- Voltak idők, amikor mi vittünk konzerveket Csehszlovákiába és sokfelé, máshová. Ezek egy jó része magyar Globus konzerv volt. Változtak az idők, s ma Csehországból és Szlovákiából származó élelmiszerekkel vannak tele a polcok. Cseppet sem vagyok meggyőződve róla, hogy ennek így is kell lennie.
Szeparált baromfihúspép: ezt érdemes lenne megkóstolni magában is, pl. pirítósra kenve. Vállalhatnád ezt a kihívást a magyar gasztronómia érdekében… 🙂
Szegény szegényemberek, miket megehetnek, ez a macskánknak se kellene. Illetve neki főleg nem, jóval válogatósabb, mint én. Egy konzervet szeret, Almo Nature: Tonno e formaggio, 70 g 300 Ft. 🙂
Azon is érdemes lenne elmerengeni, miért jóval szarabb minden retrótermék, mint az eredetiek (pl. Sport szelet, Melódia csoki, Túró rudi, stb.), amik maguk se voltak gurmé produktumok. Miért kell ezeket pont teszkógazdaságos minőségben újraéleszteni, nem lehetnének arisztokratikusan drága és „finom” holmik, mint mondjuk egy Mini vagy VW Bogár?
A gyártás/márkanevek kiszervezése/eladása külföldre és a magyar nevek használata külön irritáló. Egy-egy nagy, hungarikum jellegű ló**sz minden ilyen gyártó (Danone és társai) sheggébe.
Egy barátom egyszer nem bírt ellenállni a 100 fabatka körül árul, nagyongazdaságos vagdalthús konzervnek. Még a kutya sem ette meg, pedig kevésbé válogatós, mint egy macska 🙁
Pedig lehet jól is csinálni – persze házilag 😉
https://jokaja.hu/a-loncshus-rehabilitacioja/
jókaja: maximális támogatásom! Pont tegnap írtam Hapci oldalára túró rudi ügyben, hogy mióta magam készítem a valódi csokis desszerteket is, azóta nem kell a „csoki” a gyerekeknek.
A tegnapi saját posztomban arról (is)írok, hogy a magyar ökogazdaságok termékeinek csak 20%-a kerül itthon elfogyasztásra, míg a jelen poszt szerinti, immár NEM magyar, hanem silány külföldi sz..-októl roskadoznak a boltokban a polcok.
Azért egyre több poszt szól erről, észrevettétek?:-)
Egyébként, gyermekkoromban nagyon sokat sátoroztunk és lakókocsival is bejártuk egész Európát. A „gömbölyített élű, nagy háromszög” lunch húst még rántottuk is ilyenkor, és a konzerv dobozban a „sliced bacon ” is magyar termék volt, de többnyire exportra ment, úgy emlékszem csak papír címke volt rajta magyarul…..
Az jó minőségű volt, istenem milyen jó illata volt, mikor kibontottuk:-)
Nyilván ma már lehet kapni számtalan kiszerelésben, de a ’70-’80-as években főleg exportra ment, és a lunch hús is!
A csípős vagdalthús baromi sz@r. Botrányos,
Amióta a macskát konzerveledellel etetjük, nem bírom megenni a K.Vagdaltat és társait. Ugyanaz az illat jellemző mindkettőre. Valamiféle tartósítószer vagy adalékanyag lehet, de elgondolkodtam azon, hogy a két konzerv között nem sok a különbség. Pedig régen, gyerekkoromban azért megettük a löncshúst és a Globus húskonzervjeit.
Indigó: nana, amit egy igényesebb macska elfogyaszt, azt nyugodtan megeheted. A mienk 3-4000 Ft/kiló egységár alatt szóba se áll semmilyen kajával, tartósítószerről szó se lehet. Megszagolja a cuccot, aztán elfordítja a fejét és ránk néz, hogy ugye, nem ezzel a fossal akarjuk kiszúrni a szemét ma este.
Párizsiból egyet hajlandó megkóstolni, sonkából meg a fekete erdeitől felfelé. Kaviárt még nem próbáltunk adni a rohadt kis dögnek…
Egy ősöreg hobó macskánk van, szó szerint csavargó életmódot folytat, és ha hazakeveredik, csak egyféle konzervet hajlandó megenni, néha egy kis csirkehúst vagy májat, de semmiféle más eledelt nem. Ahogy öregszik, egyre bogarasabb és válogatósabb. A felvágottak egyáltalán nem játszanak nála, sonkát és kolbászt, füstölt dolgokat egyáltalán meg sem eszi. A kaviárt még én sem próbáltam megetetni vele… 🙂
Hapci, a macsekod be kellene ajánlani a fogyasztóvédőknek is 🙂
Sance: belinkelem ide, mert megérdemli. 🙂
https://gasztrojazz.blogspot.com/2009/03/mirci.html