LÖWY ÁRPÁD neve már szóba került korábban is. Ma eszembe jutott, hogy szándékomban állt Lőwy disznolkodó verseit a nagyérdemű publikumnak közkézre bocsájtani. Nosza, amúgyis uborkaszezon van, sokan nyaralnak, de legalább az olvasóim nem nyaraló része szórakozzon a meztelen igazságon.

Tordai nevezetességek

Szép kis Erdélyben, Torda városában
Sok híres specialitás van:
És különös, hogy mindenik,
„p” azaz „pi” betűvel kezdődik.

Híres a tordai „pogácsa” – nemde?
És tordai „pecsenyét sütnek szerte…
De van „pi”-vel egy híresebb még:
A tordai nagy – hasadék.

Tordai pogácsa, pecsenye és nő

Számomra nem kétséges, hogy Lőwy Árpád (=Dr.Réthy László) „Tordai nevezetességek” című versének ihletője Orbán Balázs „Torda város és környéke” című műve lehetett, amelynek XI. fejezetében a neves utazó egymást követően ír a kofa-pecsenyéről, a mézes pogácsáról, s a szép hölgyekről:

„Hires a kenyere, nemcsak minőségre, de nagyságra nézve is. Sehol oly nagy, oly szép pirosra kisült s mégis ruganyos, könnyű kenyeret nem lehet látni, mint Tordán; a tordai asszony ambitiója az, hogy egy (kis) vékából sütött kenyere is tökéletesen ki legyen sülve, aránylag könnyű és izletes legyen.

A jó kenyér mellé aztán jó sülttel is szolgálnak. A tordai ugynevezett kofa-pecsenye – melyet ott a piaczon sütnek süstörgő bő zsirban – ritkitja a párját, s annyira hires, hogy az idegen útasok rendszerint a vendéglőkbe is vitetnek, hogy Torda ezen kiválóságával megismerkedhessenek.

Nagy a hire a tordai mézes pogácsának is, a mit rozslisztből mézzel sütnek s a mi igen sok ideig eltartható, kellemes és nagyon egészséges csemege. Ily pogácsát Erdélyben csak itt és Kézdi-Vásárhelyen készitnek, mindkét város azzal nagy kereskedést űz s vásárok alkalmával egész Erdélybe széthordják. Ha az angolok megismerkednének vele, nem kétlem, hogy a hajókon használatba vennék, minthogy az évszámra eltartható.

Torda város hölgyei minden időben hiresek voltak szépségükről; aránylag annyi szép nőt talán sehol sem lehet látni, mint Tordán, és ezt elmondhatni általánosságban, ugy az értelmiség, mint a nép leányairól. Az idegen akár egy hangversenyt, akár egy népünnepet látogasson meg, bizonynyal kielégitve, sőt túlszárnyalva találandja e téren legmerészebb várakozását is s Andalusiába avagy Cirkassiába véli magát átvarázsoltnak; de nemcsak szépek, hanem kellemdúsak és nagyon szeretetreméltók Torda hölgyei, a mellett lelkes honleányok s igy bennök a szép külső szép lélekkel és fenkölt szivvel van párositva.”

Most, hogy egy újabb irodalomtörténeti rejtélyről sikerült a leplet lerántanom, s a meztelen igazságot  ilymódon felfednem, immár elégedett lehetek a mai nappal.

Csíki Sándor♣