A TÉR-IDŐ új sorozatában az ókortól az újkorig használt alapanyagokról, a keleti és nyugati étkezés  kultúráról, az ismert és elfeledett konyha technológiákról, az étkezés közösségi szerepéről, a dúsan terített asztal történetétől az iparszerű vendéglátás kialakulásáig, a konyhakémiáról, és a magyar konyha jellemzőiről beszélgetett vendégeivel Oszkai Rita. Az egyik vendég én voltam.

„A konyhában nap mint nap fizikai jelenség és kémiai folyamatok sokasága zajlik, melyeket főzés közben egyáltalán nem szoktunk végiggondolni. Róka András főiskolai docens elmagyarázta, hogy mitől sül meg a krumpli és a kenyér. Csíki Sándor gasztronómiai újságíró elmondta, hogy a tudósok már a 18. században foglalkoztak olyan kérdésekkel, hogy hogyan lehet a húst porítani és koncentrátumokat készíteni, mely elsősorban a hadsereg gyors és folyamatosan ellátása miatt volt fontos.

A molekuláris gasztronómia a természettudományok alkalmazása annak érdekében, hogy megértsük, mi történik főzés közben. Fogalmát a magyar származású fizikus, az oxfordi egyetem professzora, Kürti Miklós alkotta meg. Halála után munkáját Hervé This folytatta, akivel Várkonyi Benedek készített interjút. Hogy mit tudtak az ókori Rómában az élelmiszerekben zajló folyamatokról, a tartósításról, azt Németh György ókortörténész mondta el.”  (Én 3:20-5:41 és 18:51-20:30 között beszélek.)