EURÓPÁBAN az ázsiaihoz hasonló messzeségbe visszatekintő és többé- kevésbé folyamatosan is ünnepelt fesztiválokról nem beszélhetünk. Legmesszebb múltra a pogány gyökerű ünnepeink (fesztiváljaink) tekintenek vissza, amelyek a kereszténység uralomra jutásával gyakorlatilag mind keresztény vallási köntösbe öltöztek. Közülük leginkább a kínai Tavasz Fesztivállal már laza párhuzamba állított karácsony, valamint a farsang emelkedik ki.

A Karácsony

A karácsony hosszú ideig az évkezdés ideje is volt Magyarországon. A 16. századig karácsonykor (a téli napéjegyenlőség idején) kezdődött az újév. Karácsonyi hagyományaink öntudatlanul továbbélő ősi földművelő rituálék és kiirthatatlan mágiák is egyben, amelynek jelentését már nem mindig tudjuk, vagy tartjuk számon, ám eredeti célja a jövendő bőség és egészség biztosítása. A bab, lencse fogyasztása szerte Európában és mindenütt, ahová európai telepesek vándoroltak eredetileg az évkezdő karácsonyhoz kötődő bőség-mágia volt.

A „születés ünnepe” a pogány ünnepek hagyományával fuzionálva évszázadok során vált azzá, amit ma Szent Karácsonynak nevezünk. Erre a világ rendjét és folyását híven tükröző kulturális fúzióra rímel nagyon sok, ma már hagyományosnak tartott fúziós karácsonyi ételünk, mint a viszonylag fiatalnak számító halászlé, rántott hal, bejgli, a sertés húsából készült ételek, mint a sertéspörkölt, vagy akár a gulyásleves is. Hozzájuk csatlakoznak – ahogy világszerte – a káposzta és bab ételek is, valamint a jelentést hordozó lencse, mák, méz, dió, alma, vagy akár a fokhagyma is.

A karácsony ugyan szóhasználatában ma már semmiképpen nem az eretnek hangzású fesztivál, még kevésbé az ételfesztivál, azonban a másodikként említett példa, a farsang már joggal tekinthető fesztiválnak, hajszálnyira attól, hogy például a farsanghoz kapcsolódó Torkos Csütörtökből akár egy nem-specifikus, országos léptékű ételfesztivál alakuljon ki.

A Farsang

A karácsonyi ünnepkör után a farsanghoz kapcsolódódik a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány. A magára hagyott, elbizonytalanodott lélek minden időben ugyanúgy menekült a mértéktelen evés, ivás menedékébe, akárcsak ma. A fény és a meleg, a forró búzamezők és a pacsirtadal, a szőlő és a lágy kenyér visszatérte feletti szorongás a téli sötétséggel lopódzott a szívekbe. A hamar csüggedők Karácsony után legközelebb Vízkeresztkor kaptak újabb biztatást. Elkezdődött a farsang, amire a sok baj közepette a test és lélek egyaránt vágyott.

Az Óvilági ételfesztiválokról

A ma élő európai fesztiválok többnyire alig nyúlnak messzebbre néhány évszázadnál. Az Óvilágban különösen Itália az, amely fesztiváljaival a többi ország fölé emelkedik. Ebben az egyesülést (1870) megelőző hercegségek, köztársaságok sokaságának sokszínűsége és az itáliai reneszánsz hagyományának továbbélése is bizonyára szerepet játszik. E hagyományőrző sokszínűséghez a regionális gasztronómiák történelmileg kialakult gazdagsága és változatossága társul az Alpoktól Szicíliáig.

A ma élő és virágzó európai ételfesztiválok – úgy tűnik – elszakadtak a korábbi vallási gyökereiktől, esetleg már eleve másképpen szerveződtek. A természet ritmusához való igazodásban, mint amilyen az őszi libaevés (Márton-nap), vagy a késő ősszel kezdődő disznótorok, nincs, s nem is várható változás, de mindazok a korábbi legendák és vallási szimbólumok, amelyek ezoterikus magasságba emelték az étkezést, ma már legtöbbnyire hiányoznak, s más kontinensekre, Dél-Amerikába, Ázsiába, Afrikába kell ahhoz menni, hogy rátaláljunk.

A fesztiválra, és a fesztiválok nyújtotta közösségi eseményre azonban mindig is igény volt, s igény van ma is. Igényeljük a társaságot, az ételt, italt, mulatságot, együttlétet, a jelenben levés tudatát.. Ahogy már elhangzott, korábban az egyházi ünnepek, s a vallásokkal együtt a mezőgazdaság ciklikussága szabott ritmust a fesztiválnaptárnak. Ma már a piaci- és marketingszempontok is kellő súllyal esnek latba, miközben a hagyományos naptári rend is kikerülhetetlenül él tovább, megőrizve a múltat.

Az Újvilágban Amerika jár az élen, ahol szinte mindennek van, vagy ha nincs, hát hamarosan lesz fesztiválja. Hazánk európai tradíciókkal, de ezt az újvilági modellt követi 1989 óta.

Csíki Sándor♣

Előző (1.) rész: FESZTIVÁLOK TÉLEN-NYÁRON

Ajánlott írás:    MEDVEGAGYMA KRÉMLEVES

És még sok más érdekes írás…

.