A LEGÉRDEKESEBB ételek közül a manoomin a 10. a sorban. Ez az egyetlen Észak-Amerikában őshonos gabonaféle, amit a Nagy Tavak „Fehér Föld” rezervátum Anishinaabeg indián törzsei (Odawa, Ojibwe, Algonkin) már a régi időktől gyűjtenek és fogyasztanak. Ez a növény a törzsek hagyományaiban, kultúrájában a kezdetektől központi szerepet töltött be, és tölt be ma is.
Az Ojibwe közösségek őseik hagyományait követve Minnesota, Wisconsin, Michigan államokban és Kanadában gyűjtik és dolgozzák fel a vadrizst. A manoomin (ojibwa nyelven: „a jó mag”) nem tévesztendő össze a kereskedelmileg termesztett és nemesített „vadrizzsel”.
A betakarítás szeptemberben kezdődött, amikor az indiánok, mint a ojibwák (chippewak) is, elhagyták falvaikat és az aratás idejére tábort vertek a tavak mellett. A következő hetekben napjaik a betakarítással és a feldolgozással, szárítással, tisztítással teltek. A betakarítás végét hálaadási ünnepséggel ülték meg. Ekkor főzték meg és fogyasztották el a szezon első manoomin ételeit.
A manoomin tehát nem termesztett, hanem gyűjtött gabonanövény. Ez, valamint az indián kultúrákkal való szoros kapcsolata miatt is nagy becsben áll és széleskörű mozgalom bontakozott ki e kultúra megőrzéséért. A Slow Food USA is kiállt a manoomin mellett.
Recept
A manoomin elkészítésének alapreceptje szerint a vadrizst alaposan megmossuk, majd 3 csészényi forrásban lévő vízhez 1 csésze vadrizst adunk. (A vadrizst nem kell előzetesen beáztatni.) Megvárjuk míg a víz újra forrásba nem jön, majd a mérsékeljük a tüzet és kis lángon addig főzzük, amíg a vadrizs meg nem puhul, s a vizet magába nem szívja. Ehhez 20-45 perc szükséges. A kész rizs 3-4 csészényi lesz. A vadrizst köretként, de főételként is fogyasztják.
Csíki Sándor♣
és sok más írás…
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!