OKONOMIYAKI – Régi japán kedvencem nem más, mint az okonomiyaki. Ha Japán, akkor sokaknak csak a sushi és a sushi bárok jutnak eszébe, pedig igazából kevés japán engedheti meg magának, hogy sushit egyen, mert a sushi drága étel. Elegendő csak a vagyonokért megvásárolt tonhalakra gondolni ahhoz, hogy sejthessük, mélyen kell a pénztárcába nyúlni ahhoz, hogy abból ehessünk. Az okonomiyakit akár szabad tűzön, vaslapon is elkészíthetjük. Üde színfolt a nyári közös főzések sorában: érdemes kipróbálni. A tradicionálisnak számító japán konyhaművészettel ismerkedő szakácsokat az ötvenes évektől
kezdődően varázsolta el újra az egzotikus, szín és forma gazdag, a természetes (nyers) ízeket magasztaló japán konyha. Ez a kulturális, gasztronómiai hatás a hatvanas évek végére, hetvenes évek elejére a (legutóbbi) „nouvelle cousine” formai és ideológiai rendszerére is termékeny befolyással bírt. Most mégsem erről írok, hanem az okonomiyaki nevű ételről, amelyet nagyon sokan fogyasztanak, s amelyet bárki otthon is elkészíthet, sőt, akár tovább is fejleszthet.
- Japán konyhaművészetéről igen sok szép és hasznos könyv jelent meg, azonban a japán gasztronómiai kultúra másik arca, hogy japán a világ egyik legnagyobb instant étel fogyasztó nemzete. Így aztán nem meglepő, hogy okonomiyaki por és okonomiyaki szósz is széles választékban kapható.
Az okonomiyaki két fő stílusirányzatát a Kansai/Osaka és a Hirosima képviseli. (Mellettük Tokió képviseli magát a Monja-Yaki nevű okonomiyaki variációval.)
Házi készítésű okonomiyaki
- Hozzávalók:
- 1 fej káposzta
- 2 tojás
- 1 csésze liszt
- víz
- bacon
- majonéz, ketchup ízlés szerint
Elkészítése: ahogy a következő videó mutatja, a két tojást lazán összekeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet. Lágy tésztát készítünk, amihez – ha szükséges – vizet is adhatunk.
- A videón simára keverik a tésztát, azonban létezik olyan vélemény is, hogy elegendő csak lazán összekeverni és maradhatnak benne száraz lisztrészek is.
A fejes káposztát félbevágjuk, eltávolítjuk a torzsáját, majd vékony szeletekre szeljük. (Lehet rövidebbre, lehet hosszabb szálasra is vágni.) A káposztát belekeverjük a tojásos lisztbe és jól összedolgozzuk. (A káposzta mellett apróra vágott újhagymát is adhatunk hozzá.)
Serpenyő aljára egyenletesen elosztva bacont helyezünk és lassan pirítjuk. (Ez lesz majd az okonomiyaki tetején.) A baconra helyezzük a káposztát és rövid ideig még így sütjük, majd következik a japánok által megbecsült fordítási gyakorlat. Az okonomiyakit meg kell fordítani úgy, hogy ami eddig alul volt (bacon) az most felülre kerüljön. Nem ördöngösség, de némi ügyességet kétségtelenül igényel. (Gyakorlott palacsintaforgatók akár fel is dobhatják, de csak óvatosan, mert széteshet!) A videón ez a fordítási művelet nem látszik, csak a már megfordított és tovább már a káposztával lefelé sütött okonomiyaki, amit elkészülte után tányérra csúsztatnak. Az így elkészített okonomiyakit aztán okonomiyaki szósszal, majonézzel, ketchuppal ízesítik, de kerülhet rá bármi, akár egy pizzára, még sajt is. Kizárólag a fantáziára van bízva.
Kawagoe Matsuri Fesztivál
Az okonomiyaki változatosságára példa a októberben Kawagoe városában megrendezésre kerülő 350 éves múltra visszatekintő Kawagoe Matsuri Fesztiválon készült videó. Az okonomiyakira éppen tükörtojást készítenek és helyeznek. Emellett kerülhet rá főtt tészta (spagetti), éppúgy, mint bonito, rák, sajt, vagy ami éppen eszedbe jut. Ez az étel éppen a vaiációk sokfélesége miatt megunhatatlan.
Okonomiyaki éttermek
A csendes, lassú ritmusú otthoni okonomiyaki készítés és a Fesztiválok nyüzsgése között helyezkedik el az okonomiyaki éttermek hangulata. Pillantsunk bele, hogy milyen is egy japán okonomiyaki étterem. Ahogy látható, ezekben az éttermekben az étel nagy sütőlapokon készül, így a művelet a vendég bevonásával látványkonyhává válik. Az étel megragadó egyszerűsége, ízei mellett ez a hangulat is része az okonomiyakinak. Akadnak éttermek, ahol az asztalon kiépítésre került a sütőlap, amin aztán az vendég maga készítheti el az ételét.
Okonomiyaki stílusok
Ebben az írásban csupán az egyik lehetséges okonomiyaki készítés receptjét adtam meg, de Japánban – és ma már világszerte – még számos nagy és kis stílus létezik. A lisztes tojást sem mindenütt keverik a káposztához, van ahol a sütőlapon kör alakú „palacsintát” készítenek és erre helyezik a nyers káposztát, van ahol a főtt tészta általánosan használt, dúsítója az ételnek, van ahol nem, vannak egyszerű okonomiyakik, amelyekhez a liszt-tojás-káposztán kívül csak a mindig elmaradhatatlan majonéz és ketchup társul, van ahol barokkosan burjánzó gazdagságban adnak mindent az okonomiyakihoz, vagyis nagyon sokféle akad. Már csak ezért sem lehet hibázni és már csak ezért is majdnem biztos, hogy mindenki megtalálhatja az ízlésének legmegfelelőbb változatot, a puritántól a hedonistáig, a vegetáriánustól a húsevőig.
Húúú, nagyon jó! Ízlik. Jó étel!!! 🙂
Nagyon jó, egyszerű elkészíteni és nagyon finom !
Én utálom a káposztát, de mivel az okonomiyaki nagyon híres és szeretem a japánokat, kipróbáltam, és isteni *-*
Ennek őszintén örülök! 😀
Hát igen, az okonomiyaki a káposztától lesz az, ami:)) Remek party-étel, sokszor bedobtam már (természetesen az ipari mennyiségben készíthető japán curry – kareraisu – mellett). Viszont ha valaki TÉNYLEG nem bírja a káposztát, akkor a szomszédban kell keresgélni, Koreában, ahol erre az ételre kísértetiesen hasonlító pajeon-ból sokféle van, és sokféle zöldségből. Illetve ilyen-olyan ….jeon. Úgyis koreai hullám van:) Szintén a nagyon könnyen elkészíthető kategória, és sörkorcsolyának is kiváló, főleg a kimchi-jeon, ami ráadásul még csípős is. Mivel gluténérzékeny vagyok, én ezeket rizsliszt, gluténmentes liszt verzióban készítem, de nem von le az élvezeti értékéből, legalábbis nekem, és a mi fenét egyek-dilemmát is meg lehet oldani vele néha. Természetesen az okonomiyaki az erre szakosodott éttermekben a legjobb, ahol a félig elősütött kaját mi magunk fejezzük be a spaklival a sütő-asztallapon:) Hát igen, a hangulat miatt is. Van már nálunk sok sushi étterem, ramenező, kíváncsian várom, ilyen helyet mikor nyit valaki:)
Pár megjegyzés:
– Ez a recept az Ōsaka-yaki, azaz az oszakai verzió. A Hirosima-yaki esetében nem keverik össze a tésztát a töltelék káposztával, hanem a tésztát kikenik a vaslapra (serpenyőbe), és utána arra teszik rá a káposztát, többi tölteléket, stb. A megfordítás előtt még egy adag tésztát öntenek rá. Ez esetben a bacont a tetejére teszik, (pontosabban arra fordítják rá a már félig megsült tésztát.) Láttam olyat is, ahol a tükörtojásra tették a bacont, és arra fordították rá a tésztát.
– Érdemesebb szeletelt bacont használni, apróra vágott helyett. (A japánok amúgy nem bacont használnak, hanem ugyanennek a füstöletlen verzióját, amit magyarul asszem „hasa-aljának” hívnak.)
– A legtöbb helyen azt írják, hogy nagyon jól el kell keverni a tésztát, lehetőleg sok levegővel, (azaz kicsit habosra,) hogy a sütés után is könnyű maradjon.
– Általában adagonként csinálják a tésztát/káposztát/tölteléket, azaz ha több személyre kell csinálni, akkor mindenkinek külön keverik össze/sütik meg.
Akit érdekel a téma, ajánlom figyelmébe a Teppan című asadorát! (Az asadora = asa dorama = reggeli sorozat, egy olyan TV-sorozat fajta, ami általában rengeteg 15 perces epizódokból áll… A Teppan pl. 151 részes…)