„NEVÉT A SZAKIRODALOM szláv eredetű személynévből eredezteti, tehát a falu alapításakor valószínűleg magánkézben volt. A népi hagyomány szerint azonban Bajna lakói egykor a mai Sáráspuszta helyén éltek, ahonnan a tatárjárás idején menekültek el. Mivel lakóhelyüket sok viszontagság és baj közt kellett elhagyniuk, új falujukat – így őrzi a legendárium – a „baj”-ról nevezték el.”

Az előző képen a bajnai tűzoltók láthatók 1877-ben. A bajnai szőlők nagy részét is kipusztító súlyos phylloxera vész után, 1895-ben alakul meg a bajnai hegyközség, amelynek külön bírája és polgárai is voltak. Ezek javadalmazásáról a falu gondoskodott. Feladatukat a beiktatásukkor elmondott eskü szövegéből tudhatjuk meg. Az eskü így hangzott:

„Én NN. Hegy Bírája, és NN. NN. Hegy Polgára ezen bajnai helység szőlő hegyének, esküszöm az egy élő Istenre, a ki Attya, Fiu, Szent Lélek, tellyes Szent Háromság, boldogságos Szűz Máriára, és minden Szentekre, hogy mi, ezen betsületes község által, a Szőlőhegy gondviselésére megbízva lévén, annak őrzését szentül és tehetségünk szerint, tellyesíteni fogjuk, a kártevőket szölökbe, szölölábokba, és szilvásokba megzálogolni, büntetni, a pinczetöröket, s más nagyobb kárt okozókat elfogni, és az Előljáróságnak kezeibe adni fogom: – minden ön személyem által, leendő elidegenétésektül óvakodni fogok: – A megtiltott órákon tul a szölöhegyen kóborló, s garázdálkodó egyes személyeket, vagy csapatokat is megismérni, s megfenyítés végett az Elöljáróságnak bemondani iparkodok, sem rokonim, sem jó Barátaimnak kedvezni nem akarván. – Isten engem úgy segéljen, Boldogságos Asszony, és Istennek minden Szentei. – Amen.”

A „Hangya Fogyasztási Szövetkezet” melletti „Korlátlan Sör Bor és Pálinka Mérés” tábla az érem két oldala Bajnán is, ahogy másutt is az országban. (1920-as évek)

Nos, igazából valami színes gasztronómiát szerettem volna Bajnán találni, de semmi olyannal nem találkoztam, amit megírhattam volna. Talán a közeljövőben meglátogatom a községet – nagyon régen nem jártam arra.

Csíki Sándor♣