HAMBURGER – Mekkora egy hamburger vízlábnyoma? Mennyi vizet használunk fel hozzá? A válaszhoz jó tudni, hogy a vízhasználat nem más, mint egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyisége. A vízlábnyom meglehetős pontossággal kiszámítható bármilyen fogyasztói csoportra (személy, fogyasztók,
család, város, nemzet), vagy vállalatra (állami vállalat, magán vállalat, iparág), de akár egy hamburgerre is.
„Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használt el.” (fna.hu)
Mennyi víz kell egy hamburger előállításához? Nagyon sok: 3145 liter!
A hamburger vízlábnyoma
A hamburger vízlábnyoma a fenti ábra alapján:
- 1 marhahús pogácsa (150g) – 2498 liter
- 1 szelet sajt – 151 liter
- 2 szelet paradicsom – 3,78 liter
- 1 salátalevél – 0,75 liter
- 1 buci – 83 liter
- 3 szelet bacon – 409 liter
Egy hamburgerhez tehát, mindösszesen 831 US gallon, vagyis 3145 liter víz közvetett és közvetlen felhasználására van szükség.
Hogyan lehet a hamburger vízlábnyomát csökkenteni?
Ha a marhahús előállítás nagy vízigényére (15400 liter/kg) gondolva, környezettudatos módon, csökkenteni akarod az elfogyasztott hamburgered előállításához szükséges ivóvíz mennyiségét (s persze, ha le tudsz mondani a marhahúsról), inkább a kisebb előállítási vízigényű sertés (6000 liter/kg), kecske (5500 liter/kg), vagy csirke (4300 liter/kg) húsából készített húspogácsával kérd a hamburgert. Ezzel jelentős mértékben, akár 70 %-kal csökkentheted a hamburger vízlábnyomát. (További részleteket itt találsz.)
Hát, ez elég érdekes és megrázó!
Minden esetre érdekes statisztikai adat?Használhatjuk?Mit jelent?Ezek szerint a legolcsóbb „sarki”hamburger is legalább 2500-3000 ft lenne?Most nem ennyi!A saját márkás sem.Akkor hogy is van ez?Ha valaki „felvilágosítana”,meg köszönném:)
Ez nem hazsnálható adat, csak megdöbbentésre jó a gondolkodni nem tudóknak. Azért jött ez az adat ki, mert a hamburgerek hozzávalóit külön külön nézik. Na hogy magyarázzam el. Vegyük a húst. Van egy tehén pl, ami tegyük fel élete során megiszik fenetudja mondok valamit 200l vizet. Tuti többet,nem ez a lényeg. Namost ha a hamburger egy szelet húsból állna csak, akkor ezen statisztika szerint 200l vizet igényelne az előállítása. Igen ám,de egy tehénből nem 1 db hamburgerhús lesz, hanem sok…és amennyi lesz belőle, azzal a számmal le kellene osztani a 200l vizet,és az adná, hogy 1 hambihoz mennyi kell. Na ezt az utolsó lépést felejtették el megtenni, hogy húde nagyon nagy számadat jöjjön ki. Nyilvánvalóan direkt. És hát látható, pontosan a hús teszi ki a legnagyobb részét a hambi vízlábnyomának.
Kedves Kalányos Winetou! Nyilvánvalóan elkerülte a figyelmét, hogy a 15.400 liter nem egy egész tehén, hanem csupán 1 kg marhahús előállításának footprint-je. (Ami, persze, még meglepőbb lehet.) A fogalomnak és a számoknak pedig utána lehet nézni, például az írás legvégén megadott linkre kattintva. Ha pedig nagyon el akarna merülni a számítás részleteiben, akkor itt megtalálja, a hozzávalókat: https://temp.waterfootprint.org/Reports/Report-48-WaterFootprint-AnimalProducts-Vol1.pdf CsS
Csaknem 10-szeres környezetterheléssel jár a marhahús előállítása más húsokhoz képest. Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a húsmarha tartásának földigénye 28-szorosa, vízigénye pedig 11-szerese a sertés, a szárnyas, a tojás- és tejtermelés esetén felmerülő földhasználatnak és vízigénynek. Az erről szóló kutatás eredményei az amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában jelentek meg.Sajnos ez a valóság.Sándor hozzászólásában 15.400l/kg.ot említ,ez reális.Egy vágó állat élete során 30-50000 liter vizet fogyaszt, napi akár 60 kg zöldtakarmány előállításához 200 liter víz kell /150 000l/ állat Istálló takarítás 2 év alatt 50 000 l / állat.Egy állatból 150- 200 kg színhús lesz,tehát ez a valóság.