VALENTIN NAP – Február helyett májusban volt az igazi Valentin nap?

VALENTIN NAP – A Valentin nap történetének több oldalról nézve is fontos része a költészet.  A korai, szerelmes kezdetekhez visszamenve, láthatjuk, ahogy az angol nemesek „valentinek” (valentines) néven ismert verseket kezdenek írni szerelmi érdeklődésük célpontjának. S, miért nem azt írom, hogy: „verseket kezdtek írni a szerelmüknek”? Nos, a nyakatekertség oka a lovagkor eszményeiben, érzelmi fűtöttségében, túlpörgésében keresendő.

Az angol „valentinek” divatját Anglia első igazi nagy szerzője, a közép-angol nyelven író Geoffrey Chaucer [1343(?)-1400] és a kor más költői is táplálták, amikor  a lovagok és a nemes hölgyek közti – eleve beteljesíthetetlen – románcot ünnepelték. A beteljesületlenség legfőbb oka pedig többnyire az a kellemetlen körülmény volt, hogy említett nemes hölgyek már férjnél voltak.

Az angol szerelmi költészet és Szent Valentin történetének összekapcsolódása az 1300-as évek vége táján, többek között Geoffrey Chaucer ihletésére történt.

 

Chaucer – A madarak parlamentje

A vágyakozó versek és Szent Valentin nevének összekapcsolódását Geoffrey Chaucer feltehetőleg az 1380-as évek elején született, The Parliament of Fowls (A madarak parlamentje) című költeménye alapozta meg. A költemény közép-angol nyelven írt, ide tartozó két sora:

“For this was on seynt Volantynys day.
Whan euery bryd comyth there to chese his make.”

Az előző sorok magyar fordítása: Mert ez Szent Valentin (seynt Volantynys) napján volt, mikor minden madár odajött, hogy kiválassza társát.

 

Valentinből bő a választék

Szent Valentin (Szent Bálint) néven több szentet is találhatunk. Legalább hármat, de a késő antikvitásban népszerű név okán – ha kedvünk támad keresni – akár többet is. Bár a Rómában február 14-én eltemetett (valamelyik) szent tisztelete az egyház által továbbra is javallott, 1969-ben mégis kivették a külön napon, jelen esetben február 14-én ünnepelendő szentek sorából. Szent Valentin első ismert ábrázolásával a Nürnbergi Krónikában (1493) találkozunk. A Krónikában szereplő fametszeten ábrázolt római papról, Valentinről leírják, hogy II. Claudius (Kr.u. 213-270) uralkodása idején szenvedett mártírhalált. A jámbor lelkű Szent Valentin (Bálint) egyébként a legenda szerint azzal írta magát be az emlékezetbe, hogy kertje legszebb rózsáiból összeállított csokrot adott az ifjú (ős)keresztény házasoknak.

Szent Bálint, amúgy a szerelmesek, jegyesek, fiatal házasok, lelki betegek, epilepsziások, hasfájósok védőszentje. Ebből a körből néhány egészen bizonyosan azonos tünetcsoportba tartozik, így aztán a feladat ellátása a szent számára vélhetőleg kevésbé megterhelő, mint azt elsőre gondolhatnánk.

 

Február helyett májusban van az igazi Valentin nap?

Andy Kelly amerikai professzor 1986-ban kiadott „Chaucer and the Cult of St. Valentine” (Chaucer és a Szent Valentin kultusz) című könyvében amellett tör lándzsát, hogy amikor Chaucer arról a napról írt, amikor „minden madár odajött, hogy kiválassza társát”, akkor nem a februári, hanem egy májusi Valentin napra gondolhatott, amely a sok  Szent Valentin közül egy másik, Genovai Szent Valentin ünneplésének (egyik) napja.

Kelly szerint Chaucer már csak azért is a májusban ünnepelt Valentinre gondolhatott mert hosszú versében a „minden madár odajött, hogy kiválassza társát” II. Richárd király és Csehországi Anna házassági szerződésének 1381. május elején történt aláírására utal. Emellett pedig – tehetjük hozzá – melyik madár akart volna a hideg februárban összegyűlni és társat választani?

 

Összegzés

A szerelmesek Valentin napon történő ünneplése, a lovagkor szellemének és Chaucer költeményének (is) köszönhetően, Angliából indult és terjedt el. Genovai Szent Valentin májusi napjáról egy másik, egy jóval ismertebb Szent Valentin februári napjára tevődött át. S, hogy mi igaz a jámbor februárban ünnepelt szent ténykedéséből…? Végül is, mindegy!

 

Csíki Sándor