HÚSGOLYÓ SPAGETTIVEL – Egy olasz-amerikai klasszikus

HÚSGOLYÓ ÉS SPAGETTI – Az olaszos húsgolyó, ha jól készítik, márpedig mi csak ilyenről beszélgetünk, szaftos húsból, hagymával, kenyérmorzsával, tojással vajjal, parmezánnal készül, kívánatosan paradicsomos és egy nagy adag aranyló spagetti fölött trónol, legalábbis Amerikában. Ez egy olyan kombináció, amit mindenki olasznak tart, kivéve persze a tájékozott olaszokat, különösen, ha Európában élnek. Olaszországban ilyesmivel nem találkozni, kivéve, ha az amerikaiak ízlését akarják kiszolgálni, akik, látva, hogy Olaszországban is ehetnek húsgombócokat

spagettivel, ettől kezdve nem fogják elhinni, hogy ez nem Olaszországban született, „echte” olasz étel. Az olaszok is vannak annyira kényelmesek, hogy nem úsznak árral szemben: ha a világ azt hiszi, hogy a spagetti húsgolyóval „echte” olasz étel, hát akkor legyen az. Ezért aztán ma már olasz oldalakon is találhatunk spagetti húsgolyóval, vagy húsgolyócskákkal recepteket (Spaghetti con polpettine, Spaghetti e Polpettine). Ha nem olasz, akkor vajon miféle? Sokfelé keresgélhetünk, mert a húsgolyót mindenütt szeretik.

• S igen, de ez ne zavarjon össze, az olasz konyhának is van húsgolyója (polpette di carne), azonban ez az eredeti olasz húsgolyó több ponton is különbözik az olasz-amerikai húsgolyótól. Például abban, hogy elsősorban húsként, magában fogyasztják, vagy levesben, és nem csupán sertés és/vagy marhahúsból készülhet, hanem szárnyasokból, vagy akár halból is. A méretük gyakran nem nagyobb egy golflabdánál, de Abruzzo környékén alig üveggolyó méretűek (polpettine). A spagetti halmok tetején trónoló 100 százalékig amerikai húsgolyók azonban, a gracilis olasz golyócskákhoz képest, gigantikusak. A változásra az olasz etnikai konyha amerikanizálódása (a fúzió), a történelem a magyarázat.

Olasz bevándorlás

Az 1880 és 1920 között eltelt negyven évben közel 4 millió olasz bevándorló érkezett Amerikába. A 4 millió olasz többsége (85%) a mindig szegényebb Dél-Olaszországból vándorolt ki, ami azt is jelenti, hogy az olasz-amerikai konyhára Calabria, Campania, Abruzzi, Szicília szegényeinek konyhája hatott. Amíg a bevándorlók a szülőföldjükön, csekély jövedelmük akár 75-80 százalékát is élelmiszerre kellett, hogy költsék, Amerikában, jobb jövedelmi viszonyok között, már csak az egynegyedét (25%) fordították ugyanerre. A több pénz mind mennyiségben, mind minőségben gazdagabb táplálkozást is magával hozott. A húsfogyasztás már nem luxus, hanem mindennapi szokás lett.

• A változások a nők szerepének és szerepeinek változásához is vezettek. A háztartásbeli nők egyre jobb és egyre elismertebb szakácsok akartak lenni. Verseny indult a „ki a legjobban főző háziasszony a környéken” elismerésért. A jövedelmi viszonyok változása átformálta a konyhát és a családot.

Az olasz családok húsfogyasztása jelentősen megnőtt: gyakrabban és nagyobb mennyiségben ették, mint korábban, azonban továbbra sem a steak volt a kedvenc, hanem a megnyugtató minőséget garantáló darált marhahús, amiből aztán húsgolyók, húsos mártások készülhettek. A bevándorlók kényeztették magukat és a golflabdányi húsgolyókból hamarosan baseball labda méretű golyók lettek, amelyekben a hús aránya megnőtt, a hozzáadott kenyérmorzsa, vagy a többnyire tejben áztatott, száraz kenyér mennyisége pedig a szülőföld 1:1 arányú gyakorlatához képest, jelentősen csökkent, amitől az amerikai gombócok jóval tömörebbek is lettek. Ezekhez a húsgolyókhoz leggyakrabban marinara mártást adtak.

• A „tengerész mártás”: Az amerikai paradicsomos mártások talán legismertebbike a Nápolyból származó „tengerész mártás” (Marinara Sauce) nagyon egyszerű: olívaolaj, fokhagyma, konzerv paradicsom, friss bazsalikom, kevés szárított paprika és só kell hozzá, ahogy a videón is látható.

Bárhogy is legyen, jó (és laktató) étel

Az amerikanizálódott giga-gombócok, a paradicsomos, egyszerű és gyors nápolyi marinara mártás és az étel egyetlen, Amerikában igazi olasz összetevőjének, a spagettinek szentháromsága teremti meg a fúziós olasz-amerikai konyha klasszikusát, amelyről (továbbra is tévesen!) ma már egyre több olasz hiszi el, hogy az autentikus olasz konyha étele. Mindemellett, bármit is higgyünk róla, jó étel! 🙂

Csíki Sándor♣