INTERNETADÓ, 2014 – Az internetadót az internet napi használójaként elhibázott ötletnek tartom. Ám ez kevés. Nem árt ha tényleg tudjuk, hogy mi is az internetadó valójában, s miképpen vélekedik az, aki benne van. Hetényi László nyilvános hozzászólását a Facebookon találtam.

A netadóról – Hetényi László hozzászólása a Facebookon

„…az elmúlt napok hírei rávettek, hogy kicsit tájékoztassak mindenkit arról, hogy mi az a netadó valójában. Nem kívántam volna belefolyni ebbe a dologba, mert irtózom a politika minden formájától, és ez eléggé politikai szagú dolog. Nem egyik oldal, másik oldal, hanem pénz, vagy nem pénz.
Látszik, hogy valami pék, vagy szabó találta ki! Először is nincsen tisztában azzal, hogy miből tevődik össze a forgalom, fingja sincsen a protokollokról, illetve a TCP-UDP csomagokról, azt sem tudja, hogy mi az, hogy hibajavítás. Lehet róla fogalma, mi az az ACK, illetve nyugtázás? Tudja, hogy néz ki egy TCP fejléc? Tudja egyáltalán, hogy visszirányba akkor is van forgalom, hogyha nem akarom? Tájékozódott arról, hogy adatforgalomként jelenik meg az is, ha nem érkezik hozzám semmi általam várt adat? Hibás csomagok, illetve általam nem kért nyugtázó csomagok, tarkítják. Hogyan oldják meg, hogya kéretlen levelek, reklámok által generált forgalmat ne kelljen megfizetni? Példaként, a lukas vízcsövet tudnám felhozni. Olyan, mintha a vízszolgáltató egy lukas vízcsövet építene be az óra után, és így adná a felhasználónak a vizet… Csak 1 nagy különbség van ennél! Ezeket a hibákat nem egyszerű kiküszöbölni. Példaként említeném a flood pinget, vagy az elárasztásos támadásokat. Valószínűleg az illető, aki kitalálta, még sosem hallott arról, hogy mi az a támadás, gépfeltörés. Adózzak olyan dologért, amiről nem tehetek? Ha ki akarnak valakivel cseszni, akkor megpingelik nagy csomagokkal az IP címét, és nesze rajta, csinálják a számlát. Vagy elég, ha feltörik a wifijét valakinek. Oldja meg az állam a problémákat, mielőtt egy ellenőrizhetetlen, és egyáltalán nem igazságos, nem megbízható rendszert akar bevezetni. Ilyen elgondolást tényleg csak vicc kategóriába lehet sorolni! Adóztasson mérhető dolgokat! Az internet nem mérhető, mert nem egy valódi anyag. Felvetődik bennem, hogy mi van, ha az én weboldalam ingyen elhelyezem az interneten, milyen jogon szed be valaki érte bármiféle adót? Én nem szeretném, ha az általam kreált weboldal, amit én, mondjuk művészi alkotásnak, szellemi terméknek tartok, abból bárki, bármi módon pénzt szerezne! Külföldi oldalak megtekintéséért milyen jogon kérnek adót? Vagy az államunk kifizeti a külföldi tartalomszolgáltatókat? Letöltött filmek mostantól legálissá válnak, vagy az állam jogdíjat fog fizetni azért, hogy ő egy illegális tartalmon hasznot szerez?
Bődületes marhaság! Ezen kívül még egy dolog felkeltette a figyelmemet. Nem hárítható át az ügyfélre…
Én egy internetszolgáltatónál vagyok. Nem túl drága csomagokat adunk, és így a haszon, vagy profit sem túl nagy rajta. Amint bevezetik, hogy egy olyan adót, amit lehetetlen meg nem fizetni, nem terhelhetünk rá az ügyfélre, a cégünknek szó szerint vége. Miért? Magyarázza el Nekem valaki, hogy egy 5100 Ft-os üzleti csomagból 5000 Ft adózás után mennyi idő alatt térülne meg a befektetett összeg? Egy 3600-as magánszemély esetén a 700 Ft adó befizetése után bizonyos költségek megtérülnek, de azt elfelejti a kedves törvényhozó, hogy a szolgáltatás nem a semmiből jön, és nem a levegőből van lepárolva, hanem ezek mögött kemény, nagyon kemény kiadások vannak. Milyen kiadásból tevődik össze egy internetes végpont? Kiépítés költsége (Visszahozzuk a bekötési díjakat?), üzemeltetés költsége, személyzet fizetése, hibajavítások költsége, viharkárok fedezése, eszközök fejlesztési költsége. Egy ügyfél kb 1 év alatt termeli vissza a kiépítés költségét, és még nem termelt hasznot. Ha a szolgáltatást nem mondja vissza, és a nála lévő berendezést a következő évben műszaki hibák miatt, vagy fejlesztési okokból nem kell cserélni, már hoz egy kis pénzt arra, hogy a gerincekhez hozzá nyúlhassunk, illetve fejleszthessünk, nagyobb sávszélességet adhassunk ugyan azért a pénzért. De mivel Murphy törvénye mindig keresztülhúzza számításunkat, kb. minden 4. ügyfél esetén történik valami, ami miatt a cég plusz költséget kell, hogy fordítson az ügyfélmegtartásra! Nem új ügyfelek szerzésére, hanem azok megtartására, illetve a hálózat további bővítésére. Ez annyit jelent, hogy az adónem bevezetése után vagy bezárjuk a boltot, vagy valami kiskaput alkalmazva tovább lépünk, és mindent az ügyfelekre hárítunk. Lehet itt mondani, hogy nem fogja tudni hárítani a szolgáltató. Ájh! Elég csak hálózatfejlesztési költséget bevezetni, ami pont a 700+áfa forinttal együtt teszi vissza a netszolgáltatók zsebébe a kieső pénzt. Aztán ugye csomagmódosítás is egy nagyon jó megoldás. Tulajdonképpen elég megszüntetni azokat a csomagokat, amik veszteségeket okoznának, és jóval drágább csomagokat értékesítene a szolgáltató. Vagy ott a forgalmi díj bevezetése, hogy egy forgalomkorlátos csomag mellett lenne egy 700+áfa kitételű kiegészítés, amivel egyszerűen büntetné a szolgáltató a túl aktív ügyfelet. De beszélhetünk akár arról is, hogy esetleg belépési díjat vezetnek be, melyet szerződés hosszabbítás esetén ismét befizettetnek, és pont 12×700+áfa árat fizettetnek be. Ez ráadásul a céget még be is biztosítja, hogy az ügyfél nem fizetése esetén, az adót be tudja fizetni, függetlenül attól, hogy az illetőtől valaha viszont láthatja azt az összeget, amit az internet szolgáltatásért nem fizetett ki. Rengeteg megoldás van, hogy a szolgáltatók áthárítsák a költségeket az ügyfelekre, tehát ez egyértelműen 700+áfa előfizetői díjnövekedést fog okozni magánszemélyek esetén. Céges előfizetés esetén pedig nagyon úgy néz ki, hogy egy-egy cég jobban fog járni, ha mondjuk a tulajdonosa, ügyvezetője nevére kötnek internet előfizetést, és egyszerűen elszámolják kafetériába. Miért? Mert cég esetén 10ezer forint alatt nem lesz csomag, és egy 5000 Ft-os magán díjcsomag kafetériája esetén is alatta marad a céges előfizetésnek.
Hogy mit fog eredményezni az egész? Egyrészt a kis cégek bedőlhetnek, állások szűnhetnek meg, másrészt pedig lemorzsolódás az előfizetők körében. Ezek zöme nem szolgáltatót fog váltani, mert valójában nem lesz olcsóbb szolgáltatás a piacon, hanem egyszerűen nem fizeti az internetet. Pár levél, és néhány facebook bejelentkezés miatt nem fog kiadni plusz, közel 900 Ft-ot, hanem megoldja egyéb módon. Ellehetetleníti a szegényebb többgyerekes családokat. Manapság megkövetelik, hogy online napló, ellenőrző, illetve interneten letölthető leckék miatt legyen minden gyermek otthonában internet. Kérem! Jártak a tisztelt képviselő urak valaha olyan háztartásban, ahol 3 gyerekre jut egy Pentium II osztályú gép katódsugárcsöves monitorral, és sárgára füstölődött egérrel, billentyűzettel? Nem? El kell áruljam, hogy a magyar háztartások zömében egy Pentium IV alapú számítógép már modern, és friss gépnek számít. Mégis munka közben félünk ezekhez a többéves roncsokhoz hozzá nyúlni. Egy hálókártya csere akár végleges károsodást okozhat a hardverben, mert az 1000 éves táp, illetve az újonnan betett „nagy teljesítményű” fogyasztó együttese a tápegység füstölésével járhat. Nevetséges, hogy 512 Mbyte memóriával még használnak gépet. Vicces beszólás egy ügyféltől, hogy mikor haza ér belövi a gépet, és mire megeteti a kutyát, megissza a kávét, elszív egy cigit, addigra pont elindul a böngészője. Akinek ilyen 5-10ezer forintos ipari hulladékra telik, az nem fog sem internetezni, sem internetadót fizetni. Szar egyébként is a gépe, zabálja a villanyt, amivel már elve adó bevételt generál, és még drága is lesz az internet. (…) Az internet maga nem létezik! A mögötte álló hardver nem más, mint egy lehetőség arra, hogy bizonyos emberek, cégek a saját ötleteiket, információikat megosszák, közzé tegyék. Egyáltalán kié az internet? Van tulajdonosa? Melyik országé a világháló? Van hozzá joga valakinek adóztatni? (…)” (Forrás: Hetényi László facebook)

Nem lesz internetadó?

2014. október 31-én Orbán Viktor a szokásos  Kossuth Rádió műsorban  azt mondta, hogy:

„Nekem nem az a problémám, hogy az emberek elleneznek egy adót, itt megkérdőjelezik az emberek ennek az egésznek az ésszerűségét. Ilyen körülmények között nem lehet bevezetni semmit. Ez a vita félrecsúszott.”

„Ilyen körülmények között…” (Az internetadó elleni tüntetés az International New York Times 2014. október 30-ai számának címlapján)

Mégis lesz internetadó?

A győzelmet ünneplők, jól teszik, ha figyelmesen olvasnak. A miniszterelnök ugyanis egyáltalán nem mondta, hogy elvetette az internetadó bevezetésének ötletét. Nem vetette el, csupán annyit mondott, hogy „ilyen körülmények között (értsd: tüntetések) nem lehet bevezetni”.

Deutsch Tamás pedig megnyerte a meggyőzés és egyeztetés feladatát. Többek között azzal, hogy közismert használója a közösségi médiáknak, s azzal is, hogy – verbálisan legalábbis – az internetadó ellen volt. Hogy a Hír TV-ben kifejtett különvélemény mennyire volt Deutschra osztott szerep, nem tudhatom, és ezen a helyen nem is fejtegetem. A FOOD&WINE továbbra sem egy politikai blog, s a jövőben sem kíván az lenni. Csak, ha muszáj!

Csíki Sándor♣