HÚSVÉT – Igen tanulságos a húsvét elnevezéseire egy pillantást vetnünk, mert a szó éppúgy tükre a léleknek, akár a szem. Az európai népek többségénél a Húsvét szó a zsidó húsvét, a Peszah alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára, más néven, a maceszra utal. A szó a görög nyelvű Bibliafordítással vált elterjedtté és az ortodox egyház szóhasználatában egyszerre jelöli a húsvétot és az eredeti zsidó jelentéséhez képest radikálisan újraértelmezett elkerülést (peszah) a halálból az életbe, a földről a mennyekbe. A görög és orosz (Pascha), a spanyol (Pascua), a portugál (Páscoa), az olasz (Pasqua), a francia (Paques), a holland (Pasen), a svéd (Pask), a norvég nyelv (Paske), de még a finn
húsvét szó (pääsiäinen) is a zsidó húsvétra utal. Arra az ünnepre, melyet Jézus is ünnepelt, s amelyen keresztre feszíttetett, majd harmadnapra feltámadt.
Pogány istennők
„Húsvéti nyuszi” (képeslap)
Egy másik csoportba tartozik a húsvét köznapi angol (Easter) és német (Oster) neve. Az angol Easter, mint azt Tiszteletreméltó Szent Bede (672-735) közzétette, az angolszász tavaszistennő, Oestre nevéből ered. A német húsvét szó közvetlen névadója a tavaszi Ostara-ünnep, amiről a meseíró Jakob Grimm javaslatára a germán mitológia tavasz istennőjét is Ostara-nak nevezték el. E pogány istennők ünnepe a mezőgazdasági munkák kezdetét jelző tavaszi napéjegyenlőség idejére esik, ahogy az ókori Izraelben az aratás szintén az ünnep másnapján kezdődött. Az angol és német húsvét szavakban a felkelő Napra utaló „kelet” szótő (East, Ost) is fellelhető.
A Nagy Éjszaka és a húsevés
A nemzetek egy újabb csoportjánál a húsvét elnevezése a feltámadást megelőző Nagy Éjszakára történő utalás. Ilyen a szlovák Vel’ká noc, a cseh Velikonoce, vagy éppen a lengyel Wielkanoc. Aztán vagyunk mi és velünk a magyar nyelv. Mindentől mindenben eltérően. Húsvét szavunk sem az ószövetségi múltra, sem pogány istennőkre, de még csak a feltámadás nagy éjszakájára sem utal, csupán egyvalamire, a húsevésre. Arra, hogy a nagyböjt után újra húst vehetünk magunkhoz.
Régi húsvéti képeslapok
Érdekesek ezek a képeslapok. Beszédesek. Barka, tojás, nyúl, koboldok, kiscsibék, cicák, bárányok és mindenféle más előfordul rajtuk, ám mindeközben, mindennek jóval kevesebb köze van a kereszténységhez, a feltámadás kétezer esztendős keresztény ünnepéhez, mint amire joggal számíthatnánk. (Ja, és hogy giccsesek?! Igen, nagyon!)
Német képeslap, a hét törpével és a Hófehérkét helyettesítő húsvéti nyúllal
Ez a nyúl leginkább a Csipkerózsika gonosz mostoháját idézi, az alma helyett a tojással. A kisfiú láthatólag töpreng…
Illés prófétát és a napistent is idéző jelenet a táltos bárányokkal és a hightech tojás-szekérrel
Grafitti festő pogány húsvéti koboldok egy magyar képeslapon…
Naposcsibék, kék nefelejcs, tojás. Inkább a szerelemre emlékezet, mint a húsvétra
Három naposcsibe, egy macska. Hogy ebből mi sül ki?
Három macska, egy naposcsibe. A csibére nézve, ez még kevésbé biztató szituáció, mint az előző…
No comment!
Az előző téma, érettebb szereplőkkel
- Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!