ANYU csak egy van. Anyu leves és szendvics, más megfogalmazásban, levesétterem, szendvicsbolt és kávézó, pláne a Bercsényi utcában, a Műszaki Egyetemhez közel, sarokra nyílóan, néhány hívogató kerti asztallal, tulipánokkal (tavasz van) aligha van több, mint egy. A szemfüles WLB már felfedezte. Magától. Engem elterelgettek arrafelé, egy délután, villamossal utazva a körtér felé, és nem bántam meg. Az Anyu egyszerű, s tenném is már hozzá, hogy őszinte, ha nem mondták volna már oly’
sokan, oly’ sok mindenre, ami valójában nem volt az, de nem keresgéltek adekvátabb kifejezés után, így aztán megmaradt a szó őszinte. Kezdjen vele mindenki azt , amit akar. Pedig, ha akad hely a városban, amire illik a szó, hát, az éppen az Anyu. Mit láttam?
Anyu – leves és szendvics
Levesek és kávék
A kenyér, a tészták is házi készítésűek
Rendszeresen megújuló választék
Az Anyu „kerthelyisége” – Bercsényi utca
A kicsiny üzlet belső tere
Amitől az Anyu levegős lesz – kilátás az utcára nyitott, U-alakú belső udvarra
Koppány Krisztina – az „anyu”
- Jó ízek, jó árak. A közönség fiatal (18-23), az étel friss. A zelleres csirkés szendviccsel ugyan leettem a tavaszi zöld nadrágom, de még így sem tudok mást mondani róla, mint hogy kiváló volt az íze. Izgalmas, eleven, jó, akárcsak az ázsiai ihletésű sertésoldalas, vagy a eper. A kávéjuk kellemesen krémes (hogy miféle márka, ezúttal nem is érdekes), a máktorta finom. Sajttorta is volt, de az most nem érdekelt. Nem egy professzionális étteremben is jó lenne viszontlátni ugyanezt az elszántsággal teli elevenséget. Érdemes kipróbálni, aztán döntsön mindenki maga. Nekem tetszett.
A szendvicseim – jók voltak
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!