A PROBIOTIKUMOK a kedvenceim közé tartoznak, s volt idő, amikor éppenséggel probiotikumot fejlesztettem, így aztán a velünk együtt élő „jó” baktériumok hasznáról nem kell győzködni. Ezekről a velünk szimbiózisban élő baktériumokról gyakorta elfeledkezünk, pedig fontos útitársaink az élet során. Számuk megcsappanása rossz jelnek számít. Az egyénre is jellemző összetételű baktériumflóra fenntartása fontos, ha egészségesek akarunk maradni.

Baktériumok mindenütt

Az emésztő szervrendszerben a szájüregtől a végbélig, mindenütt vannak baktériumok. Még az igen erősen savas gyomorban is előfordulnak, ahol számuk a gyomortartalom egy grammjára vetítve:  1 – 100 ezer (az étkezés után magasabb, az emésztődés befejeződése után kevesebb).

A gyomor után a patkóbél és az éhbél folyadékában már alig ezer organizmus/ml található. Az alacsony számban a gyors bélperisztaltika és a gyomorsav után következő újabb kihívás, az epe is szerepet játszanak.

A éhbélben előre haladva a vékonybél következő szakasza a csípőbél, ahol aztán emelkedni kezd a mikroorganizmusok száma. A vékonybél és vastagbél határán a baktérumflóra száma már eléri az 1 – 100 millió organizmus/ml koncentrációt.

A vastagbél a baktériumok igazi paradicsoma. Koncentrációjuk 1 – 100 milliárd baktérium/g  béltartalom. Vígan tenyésznek itt a legkülönbözőbb baktériumok, s az azonosított baktériumfajok száma meghaladja a négyszázat is. Köztük akad nem egy, amely betegséget okozhat, azonban a normál összetételű és számú bélflóra képes ezeket kordában tartani, így a „rosszak” szerencsére ritkábban jutnak szerephez.

• A szervezet teljes baktériummennyiségének jellemzésére gyakorta elhangzó adat, miszerint legalább 1 kg baktérium van egy felnőtt ember szervezetében. Ettől kezdve kérdés, hogy a baktériumok vannak-e értünk, vagy mi vagyunk a baktériumokért? Akárhogy is van, a baktériumflóránk állapota, összetétele, egészségünk egyik kulcsa.

A pásztázó elektronmikroszkópos felvételeken patkány vastagbelének metszete látható. A bal oldali (A) képen látható vonal, a vastagbél nyálkahártyáját beborító baktériumflóra vastagságát mutatja. (Az L betű a bélüreget jelzi.)

 

A legismertebb  baktérium

Az előző írásban már esett szó szó a Danone eperjoghurtjáról. Ott már említésre kerültek a Bifidobacterium törzsek is, amelyek közül a legismertebb minden bizonnyal a következő két képen látható Bifidobacterium animalis, amely az Activiában szereplő, s levédett „Bifidus ActiRegularis”  fantázianevű törzs rokona, s boldog őse, egy vastagbélben lakó, számunkra „jó” baktérium. Ez a baktérium, illetve a danonos alfaja olyan ismert lett, hogy a Lactobacillus törzsek, mint az L. bulgaricus (pontosabban: L. delbrueckii subsp. bulgaricus), L. acidophilus, L. casei, hogy csak hármat említsek, már a nyomába sem érhetnek, pedig azok is igen derék jószágok, s régóta szeretett élőlények, hasonlóan például a Streptococcus salivarius subsp. termophilus törzshöz, amelyek nem lettek levédve, ezért aztán a kutya sem reklámozza őket.

• Az „ActiRegularis”  mellett, az ismertséget tekintve mára már egyetlen más hasznos Bifidobacterium törzs sem rúghat labdába, pedig akad még, s azok is jól teljesítenek.

A Danone DN 173 010 törzse, korrekt tudományos nevén a Bifidobacterium animalis subsp. animalis, különböző fantázianevekkel ellátva így lett a világ legjobban reklámozott élőlényévé. Elegendő a TV reklámokra gondolni ahhoz, hogy sejthessük- több szó esik róla, mint bármely filmsztárról.

Ez a baktérium a legkülönbözőbb művészneveken fordul elő, mint: Bifidus Digestivum, Bifidus Regularis, Bifidobacterium Lactis, B.L. Regularis, DanRegularis, Bifidus Essensis és Bifidus Actiregularis. (Ebből is látszik, hogy a Danone marketingesei mégsem kezelnek bennünket – emberiséget – homogén tömegként. Legalábbis nem mindenben.)

• A következő írásból megtudhatod, hogy miképpen is készítsd el saját, finom joghurtodat, amivel biztos sikert arathatsz, sőt kifejlesztheted az egyedi, csak nálad fogyasztható joghurtkülönlegességet is.

Csíki Sándor♣