„LYSANDER és Demetrius mindketten Hermiába szerelmesek, Heléna Demetrius után szalad, de az gorombán elkergeti, s a szerelmes lány minden gorombaságot eltűr. Lysander, mikor aludni megy, még Hermiába szerelmes, s mikor fölébred, az első csínos arcz, Helénáé, mely szemébe ötlik, ez iránt gyújtja lángra vérét. Most már ez után szalad és Hermia, a tegnap még imádott lány, neki most „macska, bojtorján, czirmos tatár, undok gyógyszer, gyűlölt ital.” Demetrius is elalszik s ébredve először Helénát pillantja meg, az ő vére is lángra lobban, ő is a tegnap még gyűlölt leány után szalad, s most már ő is, Lysander is, Helenáért versengenek s

elvágnák érette egymás torkát, és Hermiát, kiért tegnap megölték volna egymást, most egyformán megvetik, kergetik és szidják. Igaza van Pucknak, midőn felkiált: „Beh bolond az emberfaj!” Az a varázs szer, melyet ő pajzánul az alvók szemére csepegtetett, ott kering minden ember ereiben, s tündéri beavatkozással vagy e nélkül, mindig bolonddá teszi az embert a szerelem. Ennek a példája Titánia szerelme is a szamárfejű Zuboly iránt. Az a bűvös csepp, melyet Oberon szemére ejtett, s mely a szamárfejű otromba ficzkót szépnek mutatja szemének, a szamárordítást édes zenévé változtatja fülében, ott csügg minden szerelmes ember szemén és annyira megzavarja tiszta látását, hogy a szeretett lény semmi hibáját sem veszi észre, delinek látja az otrombát, élczesnek a butát.” – olvasható Shakespeare Szent-Iván-éji álom című műve, Arany János fordította kiadásának bevezetőjében.

A Szentiván-éji álom száz esztendővel ezelőtti, 1909-ben készült némafilm változata:

• Június 24. a hat hónappal Jézus előtt született Keresztelő Szent János (Virágos Szent János) ünnepe. Szerelem- és esővarázslás, praktikák, házasságjóslások, babonák fűződnek e naphoz. A tűzgyújtás, fáklyagyújtás, tűzugrás, és számos más, tűzzel is kapcsolatos hiedelem, ahogy énekek sora is, kapcsolódik június huszonnegyedikéhez. Ez a nap nálunk a szlávos Szent Iván napjaként került a köztudatba.

Szent Iváni-i tűzugrás (Karancskeszi, Nógrád m., 1930-as évek)

Csíki Sándor♣