A SZERENCSI CSOKOLÁDÉ igazán jó hírű volt – valamikor Jó csengésű név volt. Ma már – legalábbis nekem – ez a csengés már korántsem olyan kedves, mint volt régen, amikor az általános iskolai tanévzáró ünnepség után bizton számíthattam két sárgás csomagolású Kedvenc táblás nugátra, mert volt idő, amikor éppen az volt a kedvencem. Aztán a dolgok változtak, Az általános iskola alsó tagozatból is kinőttem és az ízlésem is változott.
Legutóbb aztán újra találkoztam egy Kedvenc elnevezésű, a régi csomagolásra emlékeztető, a kecsegtetés kedvéért „Magyar termék” jellel ellátott „valamivel”. Ezt a „valamit” ma már a hajdan még csokoládégyártásáról is jó nevű Szerencsen működő Szerencsi Bonbon Kft. állítja elő, és hivatalos és hosszadalmas elnevezése szerint „Szerencsi Kedvenc tej és csokoládé ízű kakaós tejtábla”. Hajdani kedvencemből, a Kedvenc tejnugátból, így lett „tej és csokoládé ízű kakaós tejtábla”.
„Szerencsi Kedvenc tej és csokoládé ízű kakaós tejtábla”
Egy életem, egy halálom, gondoltam, s mindjárt vásároltam is két táblával az igazán nagyon olcsó édességből. Aztán, nem is gondoltam volna, hogy az „egy életem, egy halálom” tényleg megfordul a fejemben, de akkor már nem hátrálhattam meg, s a nosztalgia iránti vágy végül mégis győzedelmeskedett, bár – ahogy arra újra és újra rájövök – kár volt sietnem. Az igazán nemes célkitűzésekkel alakult Szerencsi Bonbon Kft. által gyártott Szerencsi Kedvenc sem illatra, sem színre, sem pedig ízre nem emlékeztetett a hajdani Kedvencre, ámbátor miért is tette volna, amikor ez a csokoládénak látszó tárgy már egy másfajta receptúra alapján készülhetett.
A Szerencsi Kedvenc összetevői
- cukor
- alacsony transz-zsírsav tartalmú növényi zsír
- sovány tejpor
- zsírszegény kakaópor
- emulgeálószer (szójalecithin)
- természetazonos aromák.
- Nyomokban földimogyorót és egyéb dióféléket tartalmazhat!
- Transz-zsírsav tartalom max. 1%.
A Szerencsi Kedvenc
A Szerencsi Kedvenc retro csokoládénak látszó, tej és csokoládé ízű kakaós tejtábla nem különösebben tetszett és a várt nosztalgiát sem szolgálta.
A valóban egészségtelen, káros, és csak hazánkban, évente ezrek haláláért is felelőssé tehető transz-zsírsavakat pedig, még ha csak a megnyugtatásnak szánt max. 1 százalékos koncentrációban is vannak jelen, inkább elkerülöm, s másoknak is ezt javaslom.
Mindemellett: annak is jobban örülnék, ha a „Magyar termék” jelzés éppenséggel nem az ilyen – kompromisszumok szülte és gyenge – termékeken jelenne meg.
- 2008-ban New York lett az első amerikai város, melynek mind a 24.000 étterméből kitiltották a „hidrogénezett” olajokat, s vele a transz-zsírsavak egy részét is.
Csíki Sándor♣
Ezt mexívtad, Sándor… ők qrták el a Melódia emlékét is (Szerencsi Retro).
Viszont egész jó gyömbéres és chilis drazsét gyártanak (hogy mondjak valami ehetőt is).
A nugátot már gyerekként sem bírtam megenni, így a fenti eset velem nem fordulhatott volna elő 🙂 . De, hogy én is beálljak a retrofeeling sorba, megkóstoltam az ABC csokit. Megdöbbentően rossz, már nagyon elszoktam a silány csokiimitációktól.
Bevallom, én soha nem voltam oda a Szerencsiért. De az ABC csokit épp a napokban nézegettem én is, hogy „jéé, ez még létezik”, de ezek szerint azzal sincs értelme kísérletezni. 🙂
Ezek a „csokoládék” kétségtelenül régen sem számítottak kiemelkedő minőségűnek, és hozzájuk képest bizony még a nyugati tömegtermékek (Mars, Bounty, stb.) is messze jobbak voltak, ez igaz, azonban ettől még ezeknek a termék-utánzatoknak nem kellene rosszabbaknak lenniük, mint az eredetiek voltak, sőt. Az ízlésváltozásunk bizonyára közrejátszik az értékelésben, de attól a rossz, még rossz marad, és az egészségtelen össztevőket sem menti semmiféle technológiai és gazdaságossági érv.
Az ABC csoki reménytelen, pedig jól bevásároltam belőle a család összes gyermekének. A szerencsi étcsokit pedig évek óta Csehországban gyártják és mintha egyre kevesebb lenne a kakaótartalma. Ezért átnyergeltem a „Tibi ét”-re, a polcok látványa alapján mások is velem nyergeltek. Olyan szomorú, hogy nálunk nem lehet ráírni semmire sem nagy biztonsággal hogy „since 1812” vagy legalább 1962…
„1991. április 11-én a Nestlé megvásárolta a szerencsi és diósgyőri gyárakat, majd megalakította a Nestlé Hungária Kft.-t.
A gyárfejlesztések eredményeként a szerencsi gyár lett a regionális italporgyártó- és töltőüzemünk, a diósgyőri gyár pedig az egyetlen üregesfigura-gyártó üzem a Nestlé-világban.” (Idézet a Nestlé honlapjáról)
„Saját levében”: remélem, más is átnyergel Tibire.
Nekik meg növényi zsírral gazdagon bekent csehmagyar lóizét a sheggükbe. 🙂
Csikí Sándorral osztom véleményemet.Sajnos az ilyen újraélasztett dolgok csak arra jók ,hogy gyermekeim előtt megszégyenítsenek.A szándék szép lenne ,de ezt így nem lehet csinálni,ellenkezőjére sülnek el a dolgok.Ez volt a Melódiával is 13,5ft megjelent szoc.végén úgyan azzal az ízzel-nagyon örültem !A szerencsétlen szerencsi privatizáció után pedig későn ébredő jószándéku cég,cégek már „elfelejtették” a recepteket-nagyon kár.A mai gazdasági helyzet pedig valószinü nem is alkalmas az újra élesztésekre,így szegényebbek leszünk nagyon sok finomságtól–kár .Írja ezt egy 4 gyermekes apuka aki nagyon szerette a jó édességet ,17 országban jártam és nagyon sok finomságot megpróbáltam,de egy-kettő itt is volt ami a Milka szintig ért ,és talán még finomabb is volt.
A édesipari szakmához nincs közöm,de tudok főzni és szeretem a finomat !!!
Egyébként informatikus vagyok Üdv. az édesség Rajongóinak István Kaposvárról
Csak még annyít! Minden gondolatoddal egyet értek amelyeket a következö hozzászólásokban folytatsz Sándor,szomorú ,hogy egy olyan nemzet akar nekünk új receptekkel és átdolgozva csokit kinálni akinek ehetetlenek voltak a termékeik az én életem alatt,a trasz-zsír abszolut nem embernek való és pocsék ízt is ad–ezt is majd beveszik az ALKOTMÁNYBA és akor talán száműzünk ilyen „nyalánkságokat”mint a transz-zsír ,na helló: István
Ez a rendszer-módszer váltás jól betett nekünk! Ja, ez politika? Sorry, de minden mindennel összefügg!!