NICOLOSI SZÉPEN rendbetartott városka az Etna tövében, Szicíliában. Szlogenje szerint Nicolosi az Etna kapuja, ami még igaz is. A városka főterén tértünk be az egyik legjobb helyre, ahová Szicíliában eddig betértünk. A borszaküzlet, kávézó, étterem előtt álló BMW sportautó már jelezte, hogy vagy a vendégek, vagy a tulajdonos a jobbmódúak közé tartozhat. Nos, az autó a tulajdonosé volt, aki igazán kedvesen fogadott bennünket. Sajnos nem beszélt semmilyen más nyelvet az olaszon kívül, ami nem ritkaság arrafelé. Mivel angolul próbálkoztam vele, americano-nak nézett. Az üzletében végre láthattam az igazán jó szicíliai borok közül néhányat. A borválaszték a legjobb olasz régiók legjobb borait vonultatta fel. Az üzletbe belépve bal kézről állt a desszertes, tortás pult.

A konyhában éppen készült egy újabb nagyméretű torta. A képen balról a tulajdonos, aki azonnal beállt fotózkodni, ahogy megkértem rá, s a szakácsot is nyomban maga mellé vette. A hely árfekvése igazán kedvező volt, különösen, ha a színvonalával vetjük össze. Kulturált, igényes kialakítás, amihez a környék, általában Olaszország éttermeihez képest baráti árak társultak. Pennette Normat és Tejszínes, sonkás Pennettet is rendeltünk. Én a Spaghetti Carbonara mellett maradtam, s nem is bántam meg. Ma már nálunk is sokan ismerik a valódi, szalonnás, tojásos Spaghetti Carbonarat, ahogy az olaszok, amerikai hatásra elkezdték ezt az étel készíteni. A még sokfelé előforduló tejszínes, mártásban úszó ételnek bizony nincs köze ahhoz, amit Nápoly környékén kitaláltak.

A tulajdonos barátságból megkínált a legjobbnak tartott szicíliai borok egyikével. A Tokajihoz hasonló sárgabarackos zamatú desszert bor (Angheli, 2006) mellé házi készítésű aprósüteményt is hozott.

Ha az Etna felé jártok, nagy valószínűséggel Nicoloci is útba esik. Érdemes meglátogatni a városka főterén álló éttermet.

Csíki Sándor♣