A REGGELI NEVE a magyar nyelvben, kezdetben még „fölöstököm”. Ezt a németes „früstök” és változatai követik. Az első étkezés napszakra is utaló neve a 19. század elejétől lesz „reggeli”. Az, hogy reggeli étkezésnek lennie kell, egyáltalán nem tartozik a természeti törvények sorába, így aztán, nem is volt mindig reggeli. Az állandó étkezések száma, időpontja és milyensége tájanként és az egyes társadalmi csoportok között is gyakran eltérően alakult.
AZ AMERIKAI REGGELI ma már a bacon és a tojás megdicsőülése, ám alig egy évszázada egy átlag amerikai még alig reggelizett mást, mint pirítóst, (tejes)kávéval. A sorsdöntő változást Sigmund Freud unokaöccse, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bécsben született Edward Louis Bernays (1891-1995) indította el. Edward anyja Sigmund Freud testvére, Anna, apja pedig Ely Bernays, Freud feleségének, Martha-nak a testvére.
AMERIKA DÉLI ÁLLAMAIBAN (Texas, Georgia, Alabama, stb.) kedvelt a déli-stílusú sós „biscuit”. Kevés összetevőből áll és könnyű elkészíteni. Fecó barátom a biscuit hallatán annyira lelkes lett, hogy nyomban kért is egy autentikusnak mondott receptet Texasból. Az USA gyakran vitatott gasztronómiájáról beszélve az etnikumokról még szó esik, de szinte kivétel nélkül elfeledkezünk arról a kézenfekvő és közismert tényről, hogy ez bizony egy számunkra elképzelhetetlenül nagy ország.
BORREGGELIRE voltam hivatalos, ami már eleve pikáns fénnyel aranyozta be az amúgy is napfényes péntek reggelt. Latin-Amerika vezető bortermelője és exportőre, a világ tíz legnagyobb borászatának egyike, a Concha y Toro (Chile) mutatkozott be boraival. A Pincészet igazán imponáló: mintegy 135 országban van jelen és forgalma is folyamatosan növekszik. Kiemelt piacai klasszikusan az USA és az Egyesült Királyság, valamint Ázsia és persze Latin-Amerika. Exportja a kiterjed disztribúciós hálózaton alapszik, mind belföldön, mind pedig a nemzetközi piacokon.
VLAGYIMIR PUTYIN ELNÖK a Novo-Ogarjovói dácsában „orosz-sílusú” reggelin látta vendégül a júliusban Moszkvában tárgyaló Barack Obama amerikai elnököt. Az amerikai és angol stílusú reggeliről már írtam, azonban milyen az orosz reggeli? Aki a „zakuszki”világában valamennyire is járatos, az már sejtheti, hogy rossz nem lehet.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!