NÉMET-OSZTRÁK hatások – az erdélyi konyhaművészetben

EGY MONDÁS SZERINT – írja Berecz Edgár – ott végződik Európa, ahol a katolicizmus véget ér és az ortodoxia vagy az iszlám kezdődik. Ez a hely pedig Erdély, édes szülőföldünk, az utolsó tartomány, amely zárókő a nyugati világ védőbástyáján. A török hódoltság és ezen belül Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának aranyévei után hazánkat, Erdélyt sorozatban sújtották az égi és a földi háborúk. A sok esőzés, szárazság, pestis, tűzvész és az egymást követő háborúk, amelyekben a magyar, a török és a császári hadak sarcolásai a zsoldosok fosztogatásai, a lakosságot pusztító, vagyonát felprédáló csatározások tönkretették az előző évtizedek eredményeit.

(tovább…)

ZSIDÓ HATÁSOK – az erdélyi magyar konyhaművészetben

BERECZ EDGÁR írt egy könyvecskét “Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben” címmel, amit 2006-ban jelentetett meg Székelyudvarhelyen. A bevezetőben így ír: Mostanában egyre többen írnak az erdélyi konyháról, mondhatni divat lett hasonló témájú könyveket kiadni és vásárolni. Sajnos olyan kiadványok is napvilágot láttak, amelyek erdélyi konyhaművészettel foglalkoznak ugyan, de elmulasztottak figyelmet szentelni a német, a sváb, a szász, az örmény, az erdélyi román és végezetül a zsidó konyhának. Sokan csak a székely konyhát taglalják, és megfeledkeznek arról, hogy a Székelyföld csupán egy tartománya Erdélynek.

(tovább…)

A KÜRTŐSKALÁCS – és a konyha összetettsége

KürtöskalácsKÜRTŐSKALÁCS – „A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország [Románia] észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott. Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Az erdélyi kopasznyakú élénk és bátor állat

Fekete_erdélyi (Forrás: wikipedia)ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ – Az erdélyi kopasznyakú az európai tyúkfajták közt mindmáig idegenszerű jelenség. Kopasz nyaka a szemlélőben nem a legkellemesebb hatást kelti – szélesebb körű elterjedését és ismertségének hiányát éppen kedvezőtlen esztétikai megjelenésével magyarázták. Pedig ez a kopasznyakú egészen kiváló tulajdonságokkal és gazdasági értékekkel rendelkező „repdeső állat”. Először is bőven és télen is tojó, a betegségekkel szemben ellenálló, ugyanakkor könnyen hizlalható, jól költő és jól nevelő, a nyári hónapokban kevés takarmányt igénylő, jól kereső, edzett, fürge, szilaj állat, amelynek csirkéi sem kényesek és gyorsan fejlődnek – elsőrangú haszontyúk.

(tovább…)

MAGYAR BORRÉGIÓK KONYHÁI – A borrégiók ízeiről

MAGYAR BORRÉGIÓK KONYHÁI – A borrégiók ízeiről

Grapes-colorsBORRÉGIÓK KONYHÁI – „A belső megfigyelő legtöbbször semmi különöset nem talál saját vidéke leggyakoribb alapételeiben, azok hiányát vagy eltérő formáját más táplálkozási szokások ismerete híján el sem tudja képzelni.” áll a Néprajzi Lexikonban, s ezzel a magunk mindennapi tapasztalata alapján is egyetérthetünk. A táplálkozásunkhoz kapcsolódó földrajzi felosztás is igen sokféle lehet, s mindegyik mögé kerülhet logikus és helytálló érvelés. Így aztán, eshet szó fél-országnyi méretű táplálkozási tájakról, termetes régiókról, méretes szub-régiókról, jól körülhatárolható kulturális, történelmi egységekről,

(tovább…)