8 KONYHAI NÖVÉNY – vadon élő ősök, és modern utódok

VADON ÉLŐ, ÉS TERMESZTETT – Az elmúlt korok növénynemesítő munkájának eredményeként nagyon sok ma ismert és fogyasztott konyhai növényünk ősére rá sem ismernénk. Az ősök csenevészebbek, a számunkra fontos tulajdonságaik többnyire kevésbé kifejezettek, mint nemesített, modern utódaiknál. Egy mai padlizsán, vagy kukorica már alig emlékeztet az ősére.

Sárgarépa

„A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük. A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota)háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.” (Forrás)

Fejes káposzta

„A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.” (Forrás)

Paradicsom

„A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. (…) Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik,” (Forrás)

Padlizsán

„A padlizsán vagy tojásgyümölcs (Solanum melongena) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába, a csucsor (Solanum) nemzetségbe tartozó növényfaj, zöldségnövény. (…) Egynyári növény. Kelet-Indiából származik, ahol már évezredekkel ezelőtt is termesztették, de Magyarországon is egyre jobban kedvelik és termesztik.” (Forrás)

Kukorica

„A kukorica (Zea mays), vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé  a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, vált ivarú, egynyári növény. Magassága akár három méter is lehet, általában a torzsavirágzatán fejlődő szemterméséért termesztjük. Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz közvetítésével került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában. Ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.” (Forrás)

Görögdinnye

„A görögdinnye (Citrullus lanatus var. lanatus) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan édes íze miatt gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít. (…) David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt…” (Forrás)

Őszibarack

„Az őszibarack vagy őszibarackfa (Prunus persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack.(…) Őshazájának régebben Perzsiát tartották, ami a latin növénytani elnevezésében (malum persicum) is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a kínai irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik.” (Forrás)

Banán

„A banán (Musa x paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés.” (Forrás)

Csíki Sándor♣