Izsáki házi tészta8 TOJÁSOS HÁZI TÉSZTA – A 4 tojásos levestészta a menzák tésztája, s általában nem is sokra tartom. 4 tojás alatt már nem is beszélhetünk becsületese tésztáról, legalábbis a fehér asztalnál, miközben teljesen logikus a szabvány meghatározása, s fogalmilag az egytojásos tészta is tojásos tésztának számít, de mégis, ki az az elvetemült, aki a vendégeit ilyennel akarja etetni? A Magyar Élelmiszerkönyv megfogalmazásában a tojásos tészta definíciója:

“Tésztagyártásra alkalmas Triticum aestivum vagy Triticum aestivum és Triticum durum őrleményeiből legalább 1 db/száraztészta kilogramm teljes tojást vagy annak megfelelő tojáskészítményt tartalmazó, ivóvíz felhasználásával készült termék.”

Száraztészta kilogramm: A száraztészta kilogramm azért fontos, mert a definícióban nem 1 kg liszt tartalmaz 1, vagy több tojást**, hanem 1 kg száraztészta.

  • **Tojás:  A tojástartalom esetében 1 tojásnak a 45 g tömegű héj nélküli tojás, illetve az ezzel egyenértékű tojáskészítmény felel meg.

Izsák

„Számunkra természetes, mások mégis gyakran rácsodálkoznak, hogy mi minden alapanyagunkat a helyben szerzünk be. Minden valódi, házi, hazai. A liszt és a tojás is az Alföldről, sőt, jellemzően Bács-Kiskun megyéből származik. Összesen 3 malommal dolgozunk együtt, tőlük jön a liszt, a tojás pedig szintén a térségből. Jellegzetes, fehér héjú tojást használunk. Ahhoz is ragaszkodunk, hogy a baromfi ne legyen antibiotikummal kezelt.”

Az izsáki tészta alapanyagai

Csak liszt és tojás…

„A legtöbb tésztánál Ica Mama receptje még mindig az etalon, ragaszkodunk a hagyományos elkészítési módokhoz és a 8 tojáshoz. Ő maga, aki a minőség „zászlóvivő harcosa”, akármilyen barátságos és kedves is, bizony összehúzza a szemöldökét, ha ettől valaki el szeretne térni! Nem véletlenül. Azért preferálja, mert így kerül bele a tésztába az ideális mennyiségű zsiradék ahhoz, hogy ízben, színben, állagban is a legjobb minőség szülessen. Az Izsáki Házitésztánál még arra is van példa, hogy ha az a tészta a tojások aktuális tulajdonságai miatt épp nem elég zsíros, hozzákevernek még megfelelő mennyiségű sárgáját, hogy a végeredmény tökéletes legyen. Nem valószínű, hogy ezt a nüansznyi, ám fontos finomítást egy gyár is megtenné.”

Magyarország tojásos tészta kedvelő ország

Leginkább talán az éghajlati viszonyok miatt, Európa nem kis részén a tojás nélküli durum tészta az elterjedt. Ennek ismert és sokra tartott képviselői az olasz durum tészták, amelyek atyjának tévesen Marco Polot tartják sokan. Magyarországra azonban a tojásos tészták a jellemzőek. A vásárolt hazai tészták többsége is hagyományosan ilyen és a fogyasztók 80-85%-a szívesebben is vásárol tojásos tésztát, mint tojás nélkülit. A legnagyobb mennyiségben (60%) változatlanul a négytojásos tészták fogynak, amiben a közétkeztetés szereplőinek rendelései is feltehetőleg jelentős szerepet játszanak. A levesbetéteknél azonban már egyértelmű az egyébként is gazdagabb ízű, jobb főzési tulajdonságokkal bíró nyolctojásos tészták fölénye.

  • A tojások növekvő száma és a minőség növekedése a tudatunkban összeforrtak. Több tojás = szebb, sárgább tészta, jobb minőség. Történelmi okokat is felvillantva, a logika nagyjából ezt a sort követi: több tojás a tésztában = több tyúk = tehetősebb gazda = nagyobb társadalmi rang (amire az emberek többsége amúgy is minden korban vágyott).

Házi jellegű tojásos száraztészta

Az eddig vázlatosan érintettek mellett és között, létezik még a “házi jellegű tojásos száraztészta” elnevezésű élelmiszer kategória is. A termék meghatározása (MÉK):

“Olyan tojásos száraztészta, amely legalább 6 db /száraztészta kilogramm teljes tojást vagy annak megfelelő tojáslevet tartalmaz, tojáspor felhasználása nem megengedett.”

Hagyományos cérnametélt

Icu Mama (Juhászné Cseri Ilona) és a lánya, Szilvia

Icu Mama (Juhászné Cseri Ilona) és a lánya, Szilvia

„Mire tippelnek, mit rendelnek tőlünk legnagyobb mennyiségben külföldre, még a tengerentúlra is? Nem a tucatszám kapható gépi cérnametéltet, hanem annak a hagyományos módon nyújtott és szeletelt változatát. Aki már kóstolta, ragaszkodik az utóbbihoz. Könnyű a kettőt megkülönböztetni, az előbbi ugyanis hengerformájú és így ontják magukból a gépek, míg az utóbbi az eredeti készítési módot leutánozva lapokból, vágva, szeletelve születik, ennél fogva szögletes. Ez csak kézzel csomagolható, minden adag nagy odafigyeléssel kerül zacskóba.”

(X)