<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	
	>
<channel>
	<title>
	Hozzászólások ehhez: A MINŐSÉG FORRADALMI KIÁLTVÁNYA &#8211; még várat magára	</title>
	<atom:link href="https://foodandwine.hu/2017/06/18/a-minoseg-forradalmi-kialtvanya-meg-varat-magara/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://foodandwine.hu/2017/06/18/a-minoseg-forradalmi-kialtvanya-meg-varat-magara/</link>
	<description>Csíki Sándor blogja</description>
	<lastBuildDate>Wed, 28 Jun 2017 10:28:09 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	
	<item>
		<title>
		Szerző: duende		</title>
		<link>https://foodandwine.hu/2017/06/18/a-minoseg-forradalmi-kialtvanya-meg-varat-magara/comment-page-1/#comment-1007945</link>

		<dc:creator><![CDATA[duende]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 28 Jun 2017 10:28:09 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.foodandwine.hu/?p=61309#comment-1007945</guid>

					<description><![CDATA[Tíz évvel később, egy másik magyar író megfogalmazta. Erről szól &quot;Az indián mese&quot;. Az író Hamvas Béla. (De többet is tett ennél. Végső soron egész életműve maga volt a &quot;minőség forradalmi kiáltványa&quot;.)

&quot;Az ember magatartása a természettel szemben háromféle lehet. Az első a metafizikai, amely a természet minden porszemét fel akarja emelni, és meg akarja nemesíteni. Ezt a magatartást, miután a történeti vallásokból is tökéletesen eltűnt, az alkímia hagyománya őrzi. Az alkímia a világot arannyá akarja változtatni, vagyis minden atomjával a romolhatatlan és az elmúlhatatlan szellem világába akarja emelni.
A második magatartás az embernek a természetről való apai gondoskodása. Az archaikus kultúrák ebből a gondoskodásból fakadtak. Ahol a földművelés és az állattenyésztés még érintetlen, ott ez a szellem él.
A harmadik magatartás az archaikus korszak letűnésével általánossá vált, és ez a természet kirablása. Ha az ember ma a bányákat, a letarolt őserdőket, a kifosztott tengert, a legyilkolt állatokat és primitív népeket, és a milliárd civilizált robotos rabszolgát látja, nem lehet kétsége afelől, hogy itt mi történik.&quot;]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Tíz évvel később, egy másik magyar író megfogalmazta. Erről szól &#8222;Az indián mese&#8221;. Az író Hamvas Béla. (De többet is tett ennél. Végső soron egész életműve maga volt a &#8222;minőség forradalmi kiáltványa&#8221;.)</p>
<p>&#8222;Az ember magatartása a természettel szemben háromféle lehet. Az első a metafizikai, amely a természet minden porszemét fel akarja emelni, és meg akarja nemesíteni. Ezt a magatartást, miután a történeti vallásokból is tökéletesen eltűnt, az alkímia hagyománya őrzi. Az alkímia a világot arannyá akarja változtatni, vagyis minden atomjával a romolhatatlan és az elmúlhatatlan szellem világába akarja emelni.<br />
A második magatartás az embernek a természetről való apai gondoskodása. Az archaikus kultúrák ebből a gondoskodásból fakadtak. Ahol a földművelés és az állattenyésztés még érintetlen, ott ez a szellem él.<br />
A harmadik magatartás az archaikus korszak letűnésével általánossá vált, és ez a természet kirablása. Ha az ember ma a bányákat, a letarolt őserdőket, a kifosztott tengert, a legyilkolt állatokat és primitív népeket, és a milliárd civilizált robotos rabszolgát látja, nem lehet kétsége afelől, hogy itt mi történik.&#8221;</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
	</channel>
</rss>
