SOUS-VIDE (SZUVID) OTTHON – A tökéletes libazúza

SAM_1932LIBAZÚZA – A libazúza különösen ízletes része a libának. A belsőségek közé tartozó zúzát, precízebben, a zúzógyomrot, valamennyien ismerjük. A zúza a táplálék mechanikai feldolgozását, „zúzását” végzi, nagyjából úgy, mint amikor mi a falatot megrágjuk. Leginkább a magevő madarakban elő. A ragadozó madarakban azonban már nem találkozunk velük, illetve csak meglehetősen csökevényes formában. Belsejét keratinszerű, vastag

(tovább…)

AMBRUS-GYURIK-BURGER: Fűszerkert, 22 fűszer, 60 recept

Ambruis Lajos FűszerkertFŰSZERKERT (könyv) – Megjelent a FOOD&WINE állandó vendégszerzője, a Magyar Konyhában is publikáló József Attila-díjas író, Ambrus Lajos könyve, Gyurik Gábor séf (Viator Étterem, Pannonhalma) ételeivel és Burger Barna fotóival. S, e hivatalos mondat után tán érdemes megjegyezni, hogy könyvkiadásunkban  egyáltalán nem jellemző az a demokratikus szokás, hogy az ételek készítője, valamint fotográfiáinak szerzője egy soron és egyenrangú szerzőként szerepeljen a szakácskönyv címlapján. Nos, ez esetben ez így történt A kötetet egyébként a Magyar Konyha főszerkesztője, Vinkó József mutatta be

(tovább…)

ZSERBÓ-SZELET – A zserbó-szelet hozzávalói

Gerbeaud (zserbó) szelet (erbeaud)GERBEAUD (zserbó) SZELET – A somlói galuska után az ország második legkedveltebbnek tartott süteményét a genfi születésű Gerbeaud Emil cukrász mutatta be a hazai ínyenceknek. Émile Gerbeaud a gyermektelen Kugler Henrik hívására 1884-ben, Párizsból érkezett Pestre. Betársult, majd át is vette Kugler Henrik Gizella-téri (ma: Vörösmarty tér) üzletét. Nagy lendülettel fejlesztett. A segédek számát a hatszorosára (60) emelte,

(tovább…)

DOBOSTORTA – A Dobos-torta története

Dobos C. JózsefDOBOSTORTA – A 19 század vége minden szempontból pezsgő és kaotikus időszaka volt a hazai gasztronómiának. Dobos C. József (1847-1924), eredeti nevén Dobos Károly József szakács- és cukrászmestert az 1881-ben megjelent, és néhány éve újra kiadott „Magyar-Franczia Szakácskönyv” szellemes szerzőjeként is ismerhetjük. Bár a könyv egy Münchenben elsőként 1858-ban megjelent, és valószínűleg francia eredetiből „bajorosított” munka, a német nyelvű Rottenhöfer szakácskönyvhöz képest a

(tovább…)