Szerző: Szentesi Zöldi László

Szentesi Zöldi László — Fri, 02 Oct 2015 19:27:04 +0000

Nagyon érdekes írás, köszönet érte!
Magam is foglalkoztam a témával, és sokat gondolkodtam már a „rejtélyen”, azért a nyomozást meglendítendő, néhány megjegyzést szeretnék hozzáfűzni a témához. Remélem, senki sem veszi okoskodásnak az alábbiakat, nem annak szánom, inkább közös gondolkodásra ajánlom!
Véleményem szerint továbbra sem egyértelmű, hogy a székelyek vagy Székely József a névadó.
1. A káposzta honi karrierje nemcsak Erdélyre szorítkozik: ahogyan Sándor sok adattal megvilágította, ott különösen szerették a káposztát a magyar középkorban, de szerették máshol is (a tejfellel, disznóhússal egyetemben, tehát ebben sincs önmagában semmi székely sajátosság), nem véletlenül „Magyarország címere” és nem a székelységé (Mikes Kelemen „erdélyi címerezése” már csak nyilvánvaló parafrázis a régi mondásra). Hogy Erdélyből vannak adataink káposztás ételekre, megint csak relatíve tölt el bizakodással bennünket, tekintve hogy Trianonig a székelységet és az erdélyi magyarság megkülönböztették. Legkorábbi erdélyi szakácskönyveink, töredékeink, receptjeink sokkal többet mondanak a kolozsvári polgárok vagy a dél-erdélyi udvarházak ízléséről, mint a székelység népi étkezéséről. Ezekből – és magyarországi receptgyűjteményekből is – határozottan kitűnik, hogy a káposztát mindenfelé nagyon kedvelték, sokféle módon főzték. Vagyis meglehet, hogy a székelység káposztaszerető, de egészen a legújabb időkig Magyarország, a Partium és Erdély más részei is azok voltak. Innen nézve tehát nem bizonyítható a székelykáposzta székely eredete.
2. Ha legendának tartjuk Székely József szerepeltetését a névadásnál, valahogyan választ kellene találnunk arra a kérdésre, hogy akkor hát miként keveredett a történetbe? Jóval életszerűbb, hogy valamiképpen mégis kötődik hozzá az elnevezés, ha már a kortársak is így tudták. Gyanús továbbá, hogy az első magyarázatok egytől-egyig tőle származtatják, hozzá kapcsolják valamiképpen, a székely népi szálról senki sem tud. Híres listájában Jókai is csak kolozsvári töltött káposztáról és erdélyi lucskos káposztáról tud, sehol semmi székely káposztázás, csak mézes pogácsa és haricskapuliszka származik a Székelyföldről.
3. Az Ujházy, Dobos, stb. névadási szokások miatt nem zárhatjuk ki a Székely-féle káposztát, erre akad tehát analógia, sok ételt kötöttek élő személyhez a 19. és 20. században.
4. Igen, a paprika. Szinte perdöntő. Határozottan Budapestre vezet ez a szál. Ha viszont így van, távolodunk a székelységtől, és érthetetlen volna, hogy amikor a paprika a káposztás húsba végre belékerül, akkor kötik a távoli székelységhez az ételt, akik egyébként csomborozzák és kaprozzák a káposztát, paprikát garantáltan nem használnak. Akkor miben is állna ennek az ételnek a „székelysége”?
5. Tény, hogy zavaró a székelykáposzta és a székelygulyás egyidejű említése, de egyrészt addigra is eltelt negyedszázad a reformkor óta, amikor (talán) megszületett az elnevezés, kissé tehát összekavarodtak a dolgok, másrészt ha valamit, gulyást végképp nem főztek a Székelyföldön, szóval ezek biztosan budapesti elnevezések.
6. Végül pedig: ha jól látom, egyetlen korai adatot sem ismerünk, amely szerint székely vagy székelyes volna a káposzta. A káposzta kolozsvári, ilyen van. Olyan is, hogy erdélyi. De székely éppen nem.
Persze, én sem hordom a bölcsek kövét a zsebemben, fogalmam sincs, végül is mi az igazság. Csak találgat az ember… 🙂

Hozzászólások ehhez: SZÉKELYKÁPOSZTA – a székelykáposzta székely káposzta

Szerző: Szentesi Zöldi László