MAGYAR SAJTKULTÚRA – Olvasom egy barátom írását arról, vajon „miért nincs magyar sajtkultúra”? És a címben meg is adja a választ: „Mert sose volt!” Nono, azért hátrébb az agarakkal! – Krúdy atyánk még egy-két gyomornovellával is válaszolhatna. Nála az ideális vendég egy tisztességesen elköltött
SZÖRP EPIGONOK – Kit nevezünk epigonnak? Az epigon utánzó: „Nagy alkotó egyéniség vagy jelentős irányzat eredetiséggel nem rendelkező utánzója, aki gyakran csak a külsődleges jellegzetességeket másolja.” Az epigon, „az elődök nagyságáig felemelkedni képtelen, csak a hagyományokat folytató tehetségtelen utód”. Epigonok mindig is voltak, s mindig is lesznek. Kevés az igazán alkotó elme, még a szörpök egyszerű világában is!
NAGY PEZSGŐ KÓSTOLÓ – „Hazánk jelentős tradíciókkal rendelkezik pezsgőkészítés terén. Az utóbbi időben a tradicionális pezsgők egyre gyakrabban jelennek meg a pincészetek kínálatában, és mind több borász készít habzó- és gyöngyöző bort is. A pezsgő hagyományosan decemberhez, Szilveszterhez kötődik hazánkban, sokan a különleges alkalmak italának tartják. Azonban mind többen gondolják úgy, hogy a meleg nyári napokon legalább olyan jól esik egy pohár buborékos ital, mint az
TÁRKONY – Valamikor, a múlt század negyvenes éveiben azt írták az évelő tárkonyról (Artemisia dracunculus), hogy ez a régi magyarok által is használt keskeny levelű, borsos illatú fűszernövény már csak elvétve, imitt-amott található a hazai kertekben. Azóta sem sokat változott a helyzet – a regionális erdélyi kertekben ma is jobban kedvelik és többet is használják, mint az anyaországban. Az ottani konyha számos étel fűszerezéséhez használja, mintegy praxisával demonstrálva, hogy a tárkony a csomborral és a lestyánnal együtt az erdélyi konyha
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!