LAKÁSÉTTEREM – Jenei Tamás és Magos Zoltán

LAKÁSÉTTEREM. Volt már róla szó, bár nem a két, TV-műsorokból is jól ismert szakács nevének említésével. Merfelsz Gábor (Szekszárd) egyik borának bemutatóján is ők készítették a borhoz a falatkákat. Magos Zoltánnal már évek óta ismerjük egymást, és az elmúlt hónapokban többször is próbáltunk időpontot egyeztetni, de valahogy nem sikerült, mindig akadt valami korábban egyeztetett programom.

(tovább…)

A LEGJOBB ANGOLNA – reneszánsz recepttel

LEONARDO (di ser Piero) da VINCI Az utolsó vacsora (L’Ultima Cena) című világhírű festményén három nagy tál is látható. A Jézus előtti tál üres, azonban Jézustól jobbra és balra, András és Máté előtt a tál már púpozva van étellel. A nézőnek balra fekvő tálon féltucatnyi halat láthatunk, a jobb oldali tál tartalma ma már pontosan nem azonosítható, mivel a kép itt sérült, azonban a körülötte lévő kis tányérok tartalma még  jól kivehető, beazonosítható.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A kert és mívesei 2.

A KERT: fény, szív, csoda s közben mámorító gazdagság. Akinek kis udvara és kis telke van, a tájfajták felé tájékozódjon – vissza a gyökerekhez. Irodalomban pedig az eredeti magyar munkák felé. Így megtudhatjuk azt, hogy a házikert elsősorban az odaillő régi tájfajtákkal a gyümölcs hasznossága és jósága mellé a hagyomány legnemesebb ápolását s a régiek hagyatékának legszentebb megbecsülését is jelenti. A fajtaismeret a faiskolai jegyzékekkel kezdődött – legalábbis szélesebb körben. Az első magyar faiskolai jegyzéket Bodor Pál adta ki: Eladó válogatott gyümöltsfa – oltoványok lajstroma, 1812 – utána

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A kert és mívesei 1.

BARÁTOM levelében arra kért, írnám meg, miféle könyveket ajánlok kertépítéséhez és telepítéséhez, amely „a kertészkedés (leg)alapjaiba vezet be”, mert vidéki birtokra költözvén legfőbb ideje a nemes tervezéseknek. Bizony, a hosszú téli estéken a régi ideális gazda és a gazdaifjú osztott-szorzott, képezte magát, előhúzta a gazdasági naptárakat, szakkönyveket s egyéb öreg olvasnivalókat, majd hallgatta a

(tovább…)

VALENTIN NAP – Szeressük egymást!

VALENTIN NAP – lehet róla rosszat mondani azzal, hogy semmi közünk hozzá, mert amerikai, így aztán nincs beágyazottsága a magyar kultúrába, és lehet a napot tartani azzal, hogy Valentin, vagyis Bálint, lelkes, naiv szent volt, illetve “voltak”, mert, hogy több ilyen nevű is akadt abban az időben, amikor tényleg sűrűn teremtek a szentek. Szent Valentin első ábrázolásával egyébként a Nürnbergi Krónikában (1493) találkozunk. A Krónikában szereplő fametszeten ábrázolt római papról, Valentinről leírják, hogy II. Claudius (Kr.u. 213-270) uralkodása idején szenvedett mártírhalált. A jámbor lelkű Szent Valentin (vagyis Bálint) egyébként a legenda szerint azzal írta be

(tovább…)