Szerző: Csíki Sándor | 2009/09/28 | Horváth Dezső írásai, magyar konyha
TALÁN NINCS IS OLYAN EMBER az országban, akinek a Gundel név hallatán ne azonnal Gundel Károly és az 1910 óta a család nevét viselő, méltán világhírű városligeti étterem jusson az eszébe. A hazai vendéglátás és a gasztronómiai irodalom közelebbi ismerői persze azt is tudják, hogy a dinasztia alapítója az 1857-ben Németországból Magyarországra települt Gundel János volt, és azt is, hogy fia, Károly nem csak a Gundel étterem, a Royal és a Gellért szálló éttermeinek több évtizedes üzemeltetésével vált nem csak a hazai, hanem a nemzetközi gasztronómia egyik kiemelkedő személyiségévé, hanem írásai révén.
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2009/09/24 | Ambrus Lajos írásai
REJTÉLYES ÉPÍTŐ-MŰVÉSZ volt egy mára jobbára csak a periférián emlegetett különös férfiú – valahol a szecesszió és modern között, akinek még a neve is vitatott: Torockai Wigand Ede (1869-1945). Vagy Thorockay Wiegand Ede. Esetleg Vigand Ede. Nem tudni pontosan mikor született (az anyakönyv 1869. májust ír, ő maga viszont az 1870-es évet adta meg), s nem tisztázott az sem, mikor és hol és miként halt meg.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/09/23 | magyar konyha, Történelem, Vélemény
PÉLDAÉRTÉKŰ ÉS tanulságos, ahogy a bográcsok környékén már a kezdet kezdetén megjelenik a mítosz. A mítosz felnagyítja, majd misztikus magasságokba emeli az ételt, amely ettől bizonyítottan csak ott, akkor, és mindenekfelett csak az által a személy által elképzelhetően lesz elkészíthető, és így válik megkülönböztethetően más, jobb, kiválóbb étellé, mint bárkié, bárhol. Ez a mítosz-marketing (MM) igen hatékonyan működik, mert láthatóan nem az iskolázottságtól, sokkal inkább az emberi természettől és a mélység és a történetmesélés iránti fogékonyságból lesz az, ami.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/09/22 | Horváth Dezső írásai, magyar konyha
A MAGYARORSZÁGI „betyárvilág” a XIX. század első harmadában alakult ki, három fő területen: Somogyban, a Bakonyban és az Alföldön. A betyárok legtöbbje pásztor volt, vagy pásztor családból származott. Ennek érdekes magyarázata van. Abban az időben erős kasztrendszer uralkodott a családokon belük, pásztor csak pásztornak a fia lehetett, a kanásznak a fia csak kanász, a csikósé csak csikós – és így tovább.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/09/22 | bor, borász, Hírek, Vélemény
NEM SZÁNDÉKOZTAM az Etyeki Kezes-lábos fesztiválról írni. Nem azért mintha bármi bajom is lenne vele. Sőt! Ráadásul Rókusfalvy is szimpatikus ember. Aztán megnéztem a honlapjukat, elolvastam a „Filozófia” részt és a szöveg megragadta a fantáziámat, mivel valami olyat közvetített, ami nekem is kedvemre való, s ami a hazai site-irodalomból még nagyon hiányzik.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!