A HÍZOTT LIBAMÁJ francia neve az elegáns csengésű „foie gras d’oie„. Általában csak a „foie gras” kifejezéssel találkozunk, azonban ez nem elég precíz, mivel csak annyit árul el, hogy hizlalt máj, de ebből még nem eldönthető, hogy kacsa-, vagy libamadár hizlalt májáról van-e szó.
CHARLES DICKENS (1812-1870) egészen kivételes hatású író. „Az ember, aki felfedezte a karácsonyt” – írta róla a „London Sunday Telegraph”, ami ugyan csak részben igaz, ám az angolok és fél Európa megkopott karácsonyképét leginkább mégis az ő írásai színezték, formálták olyanra, amilyennek ma is ismerjük. Műveinek szellemisége hozzájárult annak a folyamatnak a lezáráshoz, melynek eredményeképpen a pogány orgiák közösségi ünnepéből intim családi ünnep lett. „… mindig azt mondták róla, hogy ha akad élő ember, aki tudja, hogyan kell a karácsonyt helyesen megtartani, akkor az ő.
A KARÁCSONYI énekek egyik legkorábbi darabja a 4. századból származik és Poitiers-i Szent Hilarius (300-367) írta. Az a Szent Hilarius, aki az újbor védőszentjének, a Pannóniában született Szent Mártonnak is tanítómestere volt. A nép körében elterjedt és továbbélő öröménekek azonban csak közel egy évezred múlva, a 13. század elején, Giovanni di Bernadone, vagy ahogy a világ jobban ismeri, Assisi Szent Ferenc révén kerültek be templomokba. Mindig voltak, akik a templomban nem szívesen hallgatták az örömdalokat, és voltak korszakok, amikor tiltották is őket, de szerencsére
MÁR KÍVÁNCSIAN várom, hogy mikorra gyűrűzik be hazánkba is az „Iron Chef” (Ryōri no Tetsujin) ez a hajdanán Japánból indult kultikus műsor, melyet a Fuji Television Network, Inc. emberei találtak ki, majd indítottak útjára 1993. októberében, hogy aztán hat év siker után 1999. szeptemberében befejezzék, bár később is műsorra tűztek még héhányat, egészen 2002-ig. Végül Japánban összesen több, mint háromszáz adást élt meg. Sikereit a továbbiakban az USA-ban és Izraelben is folytatta.
A VILÁGSZERTE sokfelé előforduló tejszínes „hollandi” recept az elzártság és az oktatás miatt az átlagosnál is elterjedtebbé vált Magyarországon. A Hollandi mártás (Sauce Hollandaise) elemzése meglepő módon, de azt bizonyította, hogy nincs jelentős tartalmi eltérés a tejszínes és vizes receptek között, ami pedig akad, az molekuláris szinten éppen a tejszínes előnyét mutatja.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!